Lapszemle, 1929. január

1929-01-07 [1346]

±J , szerelésről, annélkül hogy megvolna a becsületes akarat arra, hogy valamit tegyenek. Méi Jiország a kisebbségi kérdésben bizonyára a legkevesebb sze rehányást teheti magának Európa majanem összes államai köztitt és ezért nem kell kitérnie a nyilvános eszmecsere elől. Ha azonban- amit nem akarunk minden további nélkül feltételezni- a dolog'ugy áll,ahogyan Pertinaxállit ja,hogy ugyanis a nagyhatalmak elvi kisebbségi kérdésekről mindennemű vitát elutasítanak, akkor éppen Genf lenne az alkalmas fórum,amely előtt megállapíthatná azok a hatalmak. amelyek -bescííleteeen akarnak közreműködni Európa megbékélteti sén,hogy ki nem hajlandó Európában gyakorlatilag valamit tenni az egyik legégetőbb politikai kérdés tisztázására. A Franki'.Ztg. /5-11./ Saarbrückeni levelezője táviratozza,hogy a francia Saarpropaganda uj életre kelt. Legmesszebbmenő céljaiban még mindig a da.rvidék meghódításáról álmodik,mig másrészt inkább ogy Saarautonomíáról beszélnek, mögötte a francia gazdasági befolyás stabilizálásának hátsó gondolatával, komolyabban veendő a gazdasági természetű * -——~——-—-" —"*"~ — —•- ———"' — ————— — — _

—— — francia Saarpropaganda.. Igy éppen most válik itt a'Saarvidéken egy a minap Franciaországon megjelent *Az alpok és a Rajna cimü könyv tartalma ismeretessé, amelynek szerzője a "Le Redressement " elnevezésű nehézipari propag ndavállalathoz közelálló üaston Roux publicista. Hasonló irányban mozognak egy francia közgazáósznak a fejtegetései is ,aki Farnciaorszógot Genfben képvisel.i c 3 ai, i a "Jaarbrückeni Ze itung* oar'.si képviselőjével szemben a francia kormánynak azt a szándékát közölte,hogy a Saarviuéken átmeneti állagotok kívánna teremtetni, mert attól kell tartani,bogy a -aarvidék