Lapszemle, 1929. január

1929-01-07 [1346]

A könyv; sokszor a gaz áriatokat tartalmaz éa többé~kevésbb< kom potens forrásokból szedi értesüléseit. azonban éppen ott kezdődik a hamisításj hogy minden adat hamisan lesz megvilágítva A két részből 17 fejezetből éllé könyvvel szemben éppen oly vaskos köny vet kellene megírni, ha az ember a felsorakozott hazugságokat es elferőitésoket meg akarná cáfolni . Hősek rámutat. hogy a esehszlo vák köztársaság nem hagyhatta Szlovenszkó közigazgatását magyar kezek között és igy' kénytelen volt csehszlovák hivatalnokokat alkalmazni. mert a magyarok elnyomása által a tót intelligcucia oly kevés volt, hogy a cseh intelligencia bevonása szükségessé vált Majd Hűsek az iskolák helyzetéről beszélve rámutat hogy a magyar uralom alatt nem volt egyetlen, tót vagy német kpzőpisko la. sőt egyetlen állami népiskola sem."Egy nemzet irja Hűsek kinek nevében Apponyi rövidesen a háború előtt az 6 hírhedt iskolatörvényé; által az országban mindent el akart pusztítani ami nem magyar volt, nem lehet oly mer ós*. wigas- ságt^l ansr':' gokr ól" be szólni ott, ahol inkább hallgatnia kellene nehogy saját bühed és hibái felszínre kerüljenek * A magyar iskolaügy a régi Magyar országban a legnagyobb gya!ázatcsságck egyike volt «ppen ezért nem lehet a cseh köztársaságot egy napon Magyarországgal nevezni Ami a magyar lapok cenzúráiásót illeti., ami felett, Steier feltart tózkodik. mi volt a magyar uralom alatt, hol a nem] !vel1 ujságc kat hónapokra betiltották, ós hol a hírlapírói hónapokon keres: ; börtönben voltak és azok akik már egyáltalában nem akartak engedelmeskedni; azokat elküldték a Danába fürödni Hu se fc azután a liptószemtmiklósi határozatról ir- valamint a turőcssentB írton! deklarációról ae éa hallatlan hazugságnak minősíti azt a pasa; Steier könyvébenj hogy a "tőt nép a csehszlovák nemzete államról