Lapszemle, 1929. január

1929-01-05 [1346]

re ti.. Hmmaekára a szerbek Ssőregnél újra Magyarországra toloncoltáka innen a magyarok román területre rakták át, onnan vissza toloncolták Magyarországrafülre innen most már negyedszex átdobták Szerbiába*Teljesen pénz nélkül, lero:;^yolédva

g éhesen,, behatolt így üres lakásbaj ellopott egy télikabátot és egy cipőt. Nem is értékesíthetteamért • •gy *ra múlva már elfogták és elszedték tőle a zsákmányt. Hárem havi fogházat kap ett,amit a vizsgálati fogsággal kitötltöttnek vettek.Mint' < hogy az ügyész megnyugodott az Ítéletben, rögtön szabadlábra helyezték. /B.U.l./ Kisebbségi ügyek . Versecz város törvényhatésági bizottsága január 2-iki közgyűlésén ííosenberg Miksa dr.németül akart interpellálni, de Jevanovics polgármester megvonta tőle a szét, minthogy hivatalos utaaitása «an

9 hogy németül csak német anyanyelvű városatyákat engedjen beszélni, üosenberg mint cionista került be a képviselőtestületbe* A polgármester magyar anyanyelvűnek minősítette.Iszkrulyev dr.szocialista bizottsági tag német beszédét szintén nem engedte meg» mert mindenki csakis anyanyelvén beszélhet, illetőleg elsősorban az állam nyelvén* /fc.V.4.B.ET.ö/ A Hirl./5/ Pribicsevics kiseobségi nyilatkozatával és a poroszországi iskolakérdóaael /lásd tegnapi szemle, üef.megj./ foglalkozik szerbiai szempontbél. Az ottani magyarság sem kívánt egyebet, mint amennyit most Poroazorsaág magátél megadott saját kisebbségeinek Akogy ezt meg kell kapnia, arra legjobb bizonyíték Pribicsevics nyilatkozata, aki azt fejtegeti? hogy államérdek, hogy a kisebbségek minél jobban érezzék magukat uj hazájuk-határain belül. Pribicaevioamegoáfolja saját régi cselekedeteit éa revideálja állásfoglalását, azután már Belgrád sem záxkéshatik el a kisebbségek kulturális jogainak megadása elől. °^?«etS

ÉLTÁR -fT^