Lapszemle, 1929. január

1929-01-04 [1346]

dán kisebbség kulturális szabadságjogait Hét rövid fedezetben 20 szakaszbél áll az egész rendelet és mindössze két nyomtatott könyvoldalt foglal el< Döntősülyu benne az első két szakass :"kisebbségen az alábbi határozmányok értelmében a Német Birodalom ama népi elemeit kell érteni, akik magukat a lengyel /illetőleg a dán/ néphez tartósénak vallják* és *A kijelentést, amellyel valaki kisebbséghez tartozónak vallja magát, som vizsgálat tárgyává tenni, sem vitatni nem szabad.» Teljesen szabad kisebbségi iskolák felállítósa, nincsen a tanulók szájmától függővé téve, nem szükséges,hogy belföldi képesítése legyen a tanerőknek,a külföldieknek semmiféle külön német vizsgát tenni nem kell és az iskolákban eljárhatnék a porosz állami népiskola tanrendjétől is. A német nyelv egyszerű tantárgy. Ha a kisebbségi iskola tanaiéinak összes száma eléri a negyvenet^ a tanerők fizetésének 60 f>-ú.t államsegélyként a porosz kormány folyósítja. Minaan iskolának megvan a nyilvánossági joga. /. már ismertetett szabadkai szilveszteri botrány okozóját,Maxusios Szlobodán jogészt az ügyészség minden kihallgatás nélkül azonnal szabadon bocsátotta^Kulundzsics,a kávéház megvert üzletvezetője nyilatkozik a Bácsut.Iapléban /4/ a elmondja, hog, tudta^hogy botrány készülj ezért rendőri inspekoiót kért a kávéházba, eltiltotta, hogy magyar darabot vagy csárdást játszanak, a kólót azonban többször ia játszatta. Heggel félnégykor egyik jogász rendelésére tilalma ellenére játszottak mégis csárdást, 6 rögtön le akarta inteni, amikor hátulról leütötték a tüntetők. A rendőrség nem avatkozott a dologba, teljesen tétlenül nézte a zavargásokat. Jóformán asszisztált, hogy a közönség se merjem a botáányt okozókkal szemben eljárni, AZ egész botránytkivülállé körök telefon utján dirigál