Lapszemle, 1929. január

1929-01-26 [1346]

tiségeket. Mi 8zonban federalizmust akarónk, ami egy kissé különbözik attál. A budapesti parlamentben egyébként is a horvátok ugy jelentek meg, mint a horvát királyság parlamentjének delegációja, amelyet egy miniszter reprezentált, Látni tehát, hogy a horvát királyság individualitását tiszteletben tartották. A laptudósító további érdeklődésére megmagyarázta, hogy mig a földművelő osztály nagy többsége a Radics pártban tömörült, ugyanakkor a középosztály a federalista párthoz tartozott. Ebben a pártban tömörült a polgári osztály, amit ugy neveznek, hogy intelligens középosztály. Trumbics határozottan ellene van annak a tervnek,hogy az S.H.S. királyságot tizennégy provinciára tagolják. Ha ez sikerül is, annak mégis csak ideiglenes jellege lesz. Horvátország életének elmúlt évszázadaiban ez soha sem fordult elő. Utal arra, hogy a legmesszebb visszamenő időkben, tehát a római impérium korában is, egymástól külön választva adminisztrálták Szerbiát és Horvátországot. Ez az elkülönözöttség megmaradt, sőt mindjobban kidomborodott a következő évszázadok folyamán. És ezt természetesnek is találja, ha figyelembe veszik a két nép mentalitásának, kultúrájúnak és gazdasági életének egymástól eltérő karakterisztikumait. A beszélgetés végén a lap tudósítója azt a kérdést hazardírozza meg, miként vélekedik Trumbics a diktatórikus rezsimről és annak maradandóságáról? Trumbics kijelentette, hogy nincs igazuk azoknak, akik a jelenlegi jugoszláv rezsimet a fascismushoz, vagy a spanyol diktatúrához hasonlítják. A hatalom összpontosítása ezekben az illamokban azokra a hierarchikus elemekre támaszkodik, amelyek az államot adminisztrálják, mig az S.H.S. államban a mozgalom centruma a csúcspontban van.Azokban az államokban, a kormány feje az, aki kezei között összpontosítja a vezérlő akaratot és hatalmat, mig itt mindezt az állam feje gyakorolja: Ha van abszolutizmus azokban az államokban, ugy az a kisebb fokokon jut kifejezésre, szinte a népből indul ki, mig itt fölülről jön. Épen