Lapszemle, 1928. december

1928-12-27 [1345]

di magát Ó3 akkor veszedelmes ellenfél laaa, mikori s a kisantant szláv államai, Csehszlovákia és Jugoszlávia az oroaa ^imperializmusnak szegődik szolgálatába, ugy bogy Magyarország és itoaánia kölcsönoson egymás'

ra igaz utalva. Hasonlóképen érvelt Grandpiarre is

s de 6 a még csak kialakulóban lévő pánszlávizmus mellett arra is rámutatott, hogy a pángermanizmus sem érte el raóg teljes kifejlődését és ezzel szénben is egymásra vannak utalva a magyarok mag románok* Vészi József a maga nyilatkozatában speciális adatokat emiitett fel, mint amik akadályozzák a magyar-román közeledést, Ilyen speciális akadály a magyar sajtótermékeknek román területről való kitiltása. Maniu személye a magyar közvél< lanényben mindenesetre bizonyos reményt nyújt arra, hogy a közele • ós tárgyai alapjai kialakulhatnak, minthogy ő naw fanarióta ós nem bizantinus politikus, hanem a magyar parlamenti légkörben nővén fel, a sti lusa sem lesz balkáni stilus

a Migray József mint a Független Szociáldemokrata Párt vezére, - viszont igy nyilatkozott : '* A magyar-román vi-szony^a két nép között na fennálló olrentétek csak akkor oldódhatnak meg mindkét nép javára, ha itt is és túlnan is' magvalósulnak a deookré cia összes követelményei. Miután pedig a trianoni szerződős Keletouropa népeinek problémáját nem oldotta meg

? a történelmi hatóerők előbb vagy utóbb megteremtik minden nemzet szánára azt a kényszerhelyzetet hogy a problémának uj megoldásához hozzájárulj anákV* Román részről a«n Szevér miniszter és Dobrescu Aurél államtitkár c

3

ak üres szálammái feleltek a kérdésre, Jon kinulesou, a koltuszminisatériam müaéozS osztályának vezérigaagatója viszont abban látja a magyar-román köze] : dés előfaltételait, hogy a kultúra terén történjók közeledés. Igy a budapesti Lagyar Szinkáz mostanában már elő iá fog adni őtőle egy darabot, A kérdés érdedébe egyedül Bocu Szevér miniszter merült bele kissé mélyebben '. ő azt reméli, hogy a

z optánskőrdva t sikerülni fog