Lapszemle, 1928. december

1928-12-27 [1345]

j ező sz erz ődós ek a legrosszabb indulatú nemzetközi atrocitások* amelyeket valaha elkövettek s valóban szegyenórz et foghatja-el azokat* akiknek ebben a rettenetes Ítéletben részük volt. Ha lát jak, hogy most már megcáfolhatatlan bizonyosság; éppen Magyarország volt az az állán, amely a háború ellen foglalt állást, tehát bűnösség nélkül büntették. Ilyen m°don lehetetlen, hogy tartós bókét jelentsenek a világháborút befej ezé diktátumok. Idézi aztán Garwinnak a Gábriel Wells c. bankájához irt előszavát,- amelyben kimondja, hogy az igazi béke útja a népek megbékülóse ós ezt nem fogjuk elérni addig, anig a különféle párisi békeszerződések et felül nem vizsgálják, számos alapvető szempontból ki nem igazitják, avagy egészen uj szövetségek létesítésével tüiv hetóvé nem teszik*Gratz Gusztáv, a "Pester Lloyd" karácsonyi száméban Nagymagyac ország nemzeti kisebbségeinek helyzetét ismertetve ugyamzokra a raegál lapitásokn jut, amelyeket ^pponyi Albert gróf emiitett cikkében kifej t ett. Railhaben báró nómetbirodalmi képviselőnek ós államtitkárnak a kisfDsógek jogáról irt cikkét a "Budapesti Hirlap" karácsonyi száma közli és ránutat, hogy títresemann és Zaleski összecsapása a Népszövetség Tanácsa előtt nem maradtkövetkezmények nélkül és kényszeriti a Népszövetséget, hogy foglalkozzék vele, de rámutat, hogy ha a dolgok a megszokott mederben folynak,, mivel a NépszÖvébégnek nincs külön kisebbségi bizottsága* nagyon kétséges^ hogy a Népszövetségi Tanács elé került kisebbségi panaszokkal a népszövetségi közgyűlésnek valamilyen politikai bizottsága foglalkoznék* Most Luganébai határozati javaslat-kerül a Népszövetségi Tanácsa elé, hogy aki seb bs égi problémákat tűzzék a Népszövetség legközelebbi napirendjére, és nem is kétséges, hogy ez éLcl a kívánság elől nem is lehet kitérni. Hogy azonban dőre jut-e a kisebbség eV ügye, erre a ffenfi légkör ós a népszövetségi kulisszák is^iorői nem adhatnak határozott választ, a Népszövetségeit-