Lapszemle, 1928. december
1928-12-27 [1345]
bad já&ából kialakuló igazsájos jogrend ós az az atmoszféra, amely a népek erkölcsi és gazdasági egjsnás ráutal tságának reális kifejlődéséhez szükségesek* Apponyi Albert gróf a "Pester lloyd" ós a "^esti Napló" karácson^ számábai mérlegeli a magyar külpolitika ós a magyar igazság útját. Apponyi Albert gróf rámutat, hogy a világhelyzetet jellenző összevisszaságban azt a vigasztalást találhatjuk, hogy ennek az öszszevisszaságnak a l közvétlen közeli területeken gyökerező oka bizonji téka a trianoni szerződés teimészetellen$ségének 3 magyar szempontból rámutat ^ hogy mily nagy j éL entőségé van a Felvidéken am^yar vezetők alatt álló keresztényszocialista párt térfoglalá tónak, Hl inka tekintól ycsökk enésón*,, majd rámutat Románia belső nehézségekkel való küzködósére s hogy Nagyrománia ismét a magyar kultúra ós a magyar kormány zat hagyományaiból táplálkozó Erdélytől várja reorganizáció ját, de mind ennél jellemzőbb,, hogy Jugoszlávia már a szóthullás stádiumáig jutott. Ha ez eV et a repedéseket az összes uj államalakulatok testén figyelembevesszük, Afiponyi szerint,, itt van a jelennek egy súlyos kór dése, amelyet a nemzetközi tényezők folyton szabotálni akartak s ez a, kisebbségi kérdés 9 _amely most nem a mi kezdeményezésünkre emelte fel a fejét a Nemzetek Szyetsóge legutóbbi kbgyülésén. A nemzeti kisebbségek sorásnak kérdése tehát aktuálissá váLt 8 benső súlyánál fogva, Efc a kérdés pedig, Apponyi szerint^ a Magarország rovására megnagyobbodott áll an»kban megöl dha tatl sn s még pedig Csehszlovákiában abból as okból* hogy ott a cseh és szlovák elem ©ssz©ol vattásának fikciójával lehet nemzeti többlet létrehozd, aminek ellentmonda valóság. A többi utódállamokbaipedig azért, mert ott a politikai hegemónia ellentétben áll _a kulUirális_ el őf eh a] ad otts ággal a és számukra kónysz erüség a velük sz ember álló fejlettebb kultúrát kiirtani, vagy lefokozni és ez a törekvés Romániában pl, annyira világos, hogy űStJc a vak nemlát>*
