Lapszemle, 1928. december

1928-12-18 [1345]

Victor Marguerits akciója a békerevizióért. - A "Budapesti Hírlap" és a "Pesti Napló" közlik a párisi jdentést^ hogy francia dipílomáciai körökben feltűnést keltett az a felhívás* amelyet Victor Margueri te vezetésével a franci a szeli emi élet több képviselójo bocsátott ki az "Evolutioa" folyóiratban a versaillesi bék esz erződós reviziója érdekében, A felhihás többek között azt mondja., hogy az i gazságosság kedvéért követeljük a szerződések revízióját, mert az 1919.avi szerződések oly feltételek között jöttek lé t re » amelyek ellenkeznek a méltányosság legelemibb törvényei vél* A legyőzöttek lefegyverkezésükbe arra az igp rétre nyugodtak bée, hogy a megkötendő béke Wilson 14 pontján nyugszik, Szt az Ígéretet nem tartották szem előtt, sőt bizonyos pontokban a szövetségesek formáliisan is megsértették azt„ A reviziónak be kell következni e

s mert a nemzetközi gazdasági élet követelményei napról-napra halomra borítják a nemzetek egoizmusát, Gaetano Polv erelli,aki a "Popolo d* I talia"-ban cikksorozatban szán olt be magyarországi útjáról, beszélgetést folytatott a "Pesti Hirl ap" római tudósi tójával Ballá Ignáccal Magyarország mai hel yzétéről. Polverelli olasz országeyülósi képviselő e beszélgetés során'azt mondja, hogy a magyarság Középeurópa szivében a 1 egnqgyobb ós legbiztosabb egyensúlyozó erő, évszázados., sőt évezredes tapasatálat teszi erre hivatottá* Magyarországon két olyan dolog lepte őt meg, umelyet pél dakóppen 1 ehet az egpsz világ elé állitani, Az egyik Magyarország vízhálózatának nasysz srü rendezettsége, a másik mezőgazdaság fejlesztése. A revíziós mozgalomról kijelenti, hogy annak nagy eredménye, hogy a magyar kérdést a müveit világ állandó napirend jóre tűzte, de nen szabad megf el edkeznünk Mussolini szenátusbeli beszó óaről sem, amely szintén a világ elé vitte a magyar kérdést, a Eüce mint felelős államférfi jel entette ki az t a történelmi j d entőségü igazságot

t hogy a bé>eszerződés nem 1 ehet egy nemzet sírboltja. M$-