Lapszemle, 1928. december
1928-12-15 [1345]
tal szemben, : i-. támadást komaromból sugalmazták ás a Magyarságban közölt cikk a komáromi Barázdából szerezte adatait, melyet nem is meretlen egyének kellő célzat tál juttatták "1 a Magyarság szerkesz tőségébe Tíoháce&nak I la/q aroi-szágon szöll őbirtck a vmi és Komáromi riválisai bizonyára gyakori határátlépésénél szeretnének neki kel lemetlénséget szerez:m. Srobár Hprlzsa fillér Srobár lőrincz volt első szlovenszkói miniater, ;jkit Hodzsa Milán rekesztette ki az aktiv politikai életből, megirta eialék* iratait, £ Melynek első kötete most jelent meg. szociáidt^rnkra' 1 Právo Lidu /13-294/ irja., hegy Grobár szenzációs leleplezéseket közöl emlékirataiban Hodasa Mii.tán háború előtti, alatti és utáirl pelitikai tevékeny a igéről támaszkodva ia-istóffy, Jászi, liat thy ány publikációira Hodzsa működését mint a monarchia utol só nentoraként tünteti felj aki Ferenoz Ferdinánd főherceg szolgálatúban állt. Hodzsa politikai bizalmasa volt a főhercegnek ős tagja az ő "politikai "műhely ének. A háború alatti bécsi politikával foglalkozva, Srobár bizonyltja, hog> Hodzsa az egyik oldalon a cseh politiku sokkal dolgozott a csehszlovák állam megalakítása érdekében, núr, oldalon pedig tárgyalt a magyar politika reprezentánsai/al a rég i Magyarorazáf; 03 mona r chia m egiienté^e._érde k óbeft. Hodzsa ezen kétlaki politikáját Grobár igen éles szavakkal bírálja és azt mondja, hogy Hodasa politikai karakterének titka sohasem lesz megoldva* A legértékesebb és legszenzációsabb része az emlékiratoknak as a fejezete, amely iío^zsának mint a prágai kormány budapesti raegbizcttjának a működésével foglalkozik. Leírja hogyan tárgyalt Hodzsa, az u.n, demarkációs vonalról, mely szerint Pozsony és tót vidékének egy része,továbbá Csallóköz* Léva,Losoncz, Gömör az egész
