Lapszemle, 1928. december

1928-12-15 [1345]

kérdést, hogy mit tett a német diplomácia abban az irányba hogy a gyandcvó nyugtai aiságot lesz S'elje és rámátat hogy most mikor ötre* serieim Lugaaóbai a?< angol és f rancia külügyön ni azterekk á a német jóvátétel végleges szabályosáról és a Rajna-terület végleges kiürítéséről tárgyalt megszólal Müll_er kancellár és ki jel enti. hogy Hémetország törhetett énül ragaszkodik az Anschl ÜSS követeléséhez aminek aztáa más nap az a következménye hogy Lugaiőban az Anschluss kérdése is szóbakerült nekünk ugyan nem fáj a Stresenann feje mondja a "^esti Hírlap", s a mai bajunk és nyomorúságunk között csak a magunk érdekeivel törődünk és a dolgok mai stádiumában megelégszünk azzal hogy anémetekhi. szemben a magunk igazaágára hivatkozzutfc mert a "^esti Hírlap" ugy látja hogy ami az Anschluss kérdését ill éti a német diplomácia óriási hibákat követ el a mi irányukban is Es i tt utal a magyar és néa met nép közé ékeire nyugat-magyar országi problémára és szükségesnek látja hangsúlyozni hogy bármilyen kicsinyes földre sújtott nép vegyink is. ha valamikor az Anschluos-kérdés aktuálissá válna eljöhet az iddj amikor éppen az Anschluss sík ere_szempont jából_nem_lesz kózöj _ nyös, hogy olyan nemzet álljon a germán blokk háta mögött, amelyik a régi bajtárs rokonszenvével nézi az Anschluss-mozgalm at vagy az a vérig bán töltés megrabolt szövetséges, akinek minden erkölcsi oka mer, van, hogy ellenszenvvel nézze ezt a csati skozást. Az "Az ®3t" reprodukálja a "^eUt farisien* genfi tudósitó#nak jel ütését""ameíy szerint Briand títresemain és Chamberlain hármas tanácskozásán Mull er kancellár legutóbbi beszéde körül fogott a ben vita, amely/Ausztria aatlakozását emli tette* Briand ós Oiamberlain alulitól ag kívánatosnak tartotta, hogy a németbirodalmi kormány részérói olyan nyilatkozat történjék, amelyben Németország kötelmei m^gát Auszt ria függetlenségnek tisztel étben tartására ósjcij d sati, bogy^a^cssfc m lakozás csak a Népszövetség Tanácsának egyhangú bel egyezésével tortén_