Lapszemle, 1928. december

1928-12-14 [1345]

rapalloi szerződést. Benesnek fentemii tett akciója tehát annyival in­kább Összevág Chamberlain állítólagos lépésével ; mondja a "Lloyd" .mert ez annak a megkísérlése volna hogy a német-orosz viszonyt lazítsák, ha Németország nem fogadná el Chamberlain ajánlatát. Mindenesetre Moszkva teljes naivitását feltételezik, mondja a "Lloyd" amikor arra számítanak hogy Moszkva elhiszi hogy a kisentente pótolhatja a Szovjet oldalán Né­metország barátságát.. Est félté ti ©zm pedig nagyafoku együgyűség mert a mookvai diplomácia sokkal világosabban lát, Benes tehát ezzel nm fogja eloszlatni briandnak az Anschluss miatti aggodalmait, Nehezen hi­hetik Parisban és Londonban, hogy a Szarj et bármilyen formában is be­v átkozik az Anschluss-kérdés be. Majd ránut afc a cikk Románia és JűgoszK, via belső zavaraira, amelyekről sohasem lehet tudnia hogy mikor vezet a teljes Összeomláshoz, igy tehát egyedül Csehország jöhetne számítás­ba az Anschluss elleni mozgalomban, de hogyan képzelhető, hogy Csehr Szlovákia 4 millió szudeta németjével és 1 millió magyar kisebbségivel ami lakosságának 50 %-át teszi' háborúba keveredhetik az osztrák és a német csatlakozás megakadályozására. Mindezeket figyel emberévé, mondja a e Lioyd", nem túlzott dolog ma a locamoi gondolat válságiról beszél ni7"Néraitországban meg van a jóakarat, hogy híven kitartson locarno mellett, viszont a német felelős koimányférfiaknák érthető az a köve­telése,, hogy franci a és aqgol részről ne támasszanak neki fölösleges nehézségeket., A locamoi politika érvényesítésének két módja van; az egyik az ang4-francia módszer, amely a locarno betűihez ragaszkodik, a Másik pedig a német, amely Locamo szellemét akarja érvényre j ut tat ­n4»-laary kérdőjel, hogy Locamo szellemét nem öli -e meg Locamo holt betűje, ­A román válaatás erednénye és Maniu politikájának kérdőjele élénken fogai kostát ja a magyar sajtot. A "Budapesti Hírlap** a •Ma­gyarság", a •Nemzeti Újság*, a "Pesti hírlap" egyértelműen ránutatnakj

Next

/
Oldalképek
Tartalom