Lapszemle, 1928. december

1928-12-13 [1345]

líacDonald Párizsban előadást tartott az angol munkáspárt politikájáról, főleg a párt békepolitikáját emelve ki. 3z előadásban szól arról, hogy igen könnyen lehetséges, hogy a munkáspárt újból uralomra kerül és célja társadalmi igazságot adni az egyénnek. A párt külpolitikája a béke politikája, és a békét aem lehet hatalmi egyensúllyal, sem kétoldalú szerződésekkel biz-, tositani. A párt a nemzetiség elvén áll és épen ezért soha nem fog megszűnni hangoztatni a kisebbségek jogait. Végül a nyilt diplomácia elvét hangoztatja. /D. Herald 11/. Noha Mussolini beszédeit mindig annak a milieunek szempontjából kell tekinteni, amelyben mondja azokat, irja a Times 11, legutóbbi beszéde remél-, hetőleg nem pontos kifejezése az olasz kormány politikájának, hiszen a kor- . mány végül is képviselve van Luganoban is. Ép ezért sajnálatosak szarkasztikus megjegyzései a Kellogg-paktumról és egybevetéséről az általános hadikészülőd és ékkel. Az olasz hadsereg erősítésének terve is ominózuson hangzik. A haldokló olasz parlament sorsa bizonyáragondolkodóba fogja ejteni majd a parlamenti rendszer ellenfeleit, akik látni fogják, hogy a parllffl&entek hátrányai talán mégsem oly nagyok. A beszédek pedig, amelyek a hivek tömegének nagyon tetszenek, bizonyára nem mindig reálisak. i Chamberlain meggondolatlan kijelentéseit a Rajna-vidék kiürítésére vonatkozólag a D.News 11 szerint csak ugy lehet helyrehozni, ha Anglia sarkára áll és Franciaországnak kereken megmondja, hogy ha ő nem üríti ki e vidéket, Anglia kivonja onnan katonáit. A béke szellemével ell enkezik, hogy Walter Bullerjahnt, akit katonai titkok elárulásáért 15 évi fogságra Ítéltek Németországban, tovább is fogva tartják, irja a Manoh.Gu.ll és remélhető, hogy a felvilágosodott uj német kormány j óvat eszi majd ezt a hibát is* Bolívia és Paraguay közt határvillon^ás miatt háború van kitörőben és a D.Tel, 11 figyelmezteti a két országot <^.,J^<föfö|£4gy veszélyeire, noha