Lapszemle, 1928. december

1928-12-28 [1345]

A kisebbségi kérdés ről angol vezetőégyéni3égeke t akart megin­tervjuolni karácsonyi száma szárára a Brassói Lapok 3(3-295* de Baldvin,, MacDonald, Cushondun, Chamberlain, Sliaw ,13ells stb.stb. mind elzárkóztak a nyilatkozattétel elől. hivatkozva egyéb nagy elfoglaltságukra és hason­lókra, tűiértis a lap kénytelen megállapítani^ hogy az angolok irtóznak a kisebbségi kérdéstől Ügyedül Kenwortiiy adott valamelyes nyilatkozatot, de ez is csak általános megállapításokat tartalmaz - A világbékét szerin­te Anglia> Amerika és Hollandia összefogása garantálhatná csak teljes mértékben, mert ez a három állam rendelkezik a föld gazdagságának,pén­zének, petróleumának? guiamijénakj rezének és növényi zsírjainak túlnyomó többségével, ez a hármas szövetség tehát hatalmi súlyával kényszorithetné a többi államokat a méltányosságra és jogtiszteleíré A kisebbaéal törvény r ől Pop-Caio só István nyilatkozatát köali az járdélyi hirlap 25-3151 : "Törvényt alkotunk a kisebbségek részére s ez a törvény jogaik garanciája lesz., A nemzeti parasztpárt teljességgel a kisebbségi törvény meghozatala mellett foglalt állást-, mert az irott törvény intézményességóvei akarja nyugvópontra juttatni a kisebbségi kér­dést, A roiíániai kisebbségekre nézve ez a törvény a gyulafehérvári pon­tok megvalósulása lesz, A törvény kidolgozása mindenesetre nagy alapossá­got igényel. Ma még korai volna egyes pontjairól beszélni, de a törvény erejével orvosolni fogjuk a népkisebbségek kulturális sérelmeit. A kisebb ségek nyelvhasználatát illetően többet adunk a mai gyakorlatnál. ML nem fukarkodunk a Jogok megadásában, amit elvégre a demokrácia hoz Hágával. ITem látunk mindenben országfelforgató veszedelmet, mert ez a félelen a reakció tünete "

Next

/
Oldalképek
Tartalom