Lapszemle, 1928. november

1928-11-22 [1344]

rámutat arra, hogy csak a

z esetben fogadhatnak el a Nemzetek Szövetségének gyűlésén ilyen indítványt, h

a valamennyi tag egyhangúlag mellette szavaz.Mi van a rutének népszövetségi menőrandimában? - A "Magyarság prágai jelentés nyomán isnerteti Kurtják Ivánnak a rutén parasztpárt vezérének a Népszövetséghez intézett memorandumát, amely a sérelmek között első helyen sorolja fel, hogy Prágában nem* karnak tudni az autómon tartománjgyülós összehívását célrf választások kiírásáról, pedig ameddig az autonóm tartanán gyűlést össze nem hívják, cség az olyan e1 ami kérdések sem oldhatók meg, mint az Erdőskárpátok és a Felvidék határainak megállapítása. A nyelviérdós rendezései a kisebbség jogait tisztelő közigazgatás organizálása is csak az autonóm t*rteaánygjilés utján érüetŐk el. Sérelmes, hogy a nyelvkórdést piágai ukáz alapján rendezték és a közigazgatást,isCíírágSól önkényesen oiganizálják. A tartomány elröke és helyettese csehek, akik mellett a rutén kormányzó csak a statiszta szerepét játssza. Ami sz iskolákat illeti az utolsó három évben a csehek 95 tiszta cseh népiskolát állítottak a latén földön, állitólag* újonnan bevándorolt cseh hivatalnokok gyermekei részére, azonban a tanulók közül csak Z) % a cseh nemzetiségű és 18 cseh népiskolában egyetlen cseh tanuló nincs. Nem kevesebb mint 2U község van, ahol egyáltalában nincs népiskola, mert a cseh kormány a, háború utál elpusztított iskolaépületeket a mai napig sem építette fel újra. Ennek folytán 14.400 iskolaköteles ©

r

e*mk nem tud iskolát látogatni, a közigazgatási hivatalnokok 90 % m is cseh. A járási hivatalok összes alkalmazottai 5 rutén kivételével mind csehek, a

z Erdőskárpátokban 260.110 hektár földet sajátítottak ki, azonban eddig a földműves lakosság csak 19.000 hektárt kapott ebből, a többit cseh telepeseknek adták. Mindezek ala^n kéri Kurták a Népszövetséget, amely e-