Lapszemle, 1928. november

1928-11-19 [1344]

gesen megkönnyíti a nem románokkél való belső megegyezést. "Románia ée annak német kisebbségii" elmen Lindeiner-Wildau birodalmi gyűlési képviselő cikkezik, és kiemeli, hogy a romániai németek területileg távollevő elhelyezkedésüknél fogva nen jönnek tekintetbe mint valamely politikai irredentát támasztó német néprészek. Ez a higgadt meggondolás tehát a román állam saját érdekében tünteti fel a délkelet európai németség megértő védelmét. A két állam közötti újból való közeledés tartósan nem képzelhető el, ha Románia német állampolgárainak nem biztosit tatnak nemzeties kulturjavaik ségüV védelmére való azok a természetes igényeik, amelyek t máma valamely jog és kulturállamtól követelni kell. Azt hallani,hogy a romén kormány törvényhozási uton szándékozza idegen nemzetiségű állampolgárainak kisebbségi jogait biztosítani. Ha egy ilyen lépés hamarosan kiadós mértékben történne, akkor Románia ez-Ital lényeges előnyt biztosíthatna magának más államokkal szemben és •értékes alapjait teremthetné meg a Németország és Románia közötti barátságos viszony helyreállításának. - Jor^a tanár a

w

román sinthézis" elmen közöl hosszabb cikket, amely polemizál Éder, Sngél Rössler, Ilunfalvy és Réthy tudományos megállapításával. íusoáriu kolozsvári egyetemi tanár helyettes román népszövetségi delegátus a romániai iskolaügyről közöl számszerű adatokat, amelyek között azt mondja, hogy Erdélyben szintén nem létez >tt román tannyelvű állami népiskola, azonban volt 2975 román felekezeti iskola. 1923ban már 3611 állami népiskola létezett a többségi nép számára,ezen kivül 2231 a kisebbségéé száméra, A bukaresti egyetem hallgatónak száma túlhaladja a berlini egyetemét, ami a fiatal népeknél észrevehető erős kulturvlgyra vezethető vissza. A DAZ. /17-539-540/ romén viszonylatú számának 2-ik : lékletében^ritz^conneí't agrár-problémákkal foglalkozik és kifej-