Lapszemle, 1928. november

1928-11-19 [1344]

román követ "A mult Ugiui(lá.eiőjí

w felírással cikkezik: és főként azt 'Ilit ja, hogy Hagyrománia^ ha pénzügyéi egyez- r normalizálva lesznek legalább 500,Ouü.uüO arany leiért képes német trukat fogyasztani, AZt hiszi, hogy RQMaia utján ha nem is fog megszűnni, de mégis lényegesen csökkeni foÁ az a munkanélküliség amely alatt bizonyos német iparok s'zenve&né^. ttaániánajk a jelenlegi pillanatban igen snagy szükségese van anyagokra és tekére a vasutak, a póáte-t -vlrda-é 3 távbeszélő, valamint nagy természeti kincsei gazdasági kihasználása számára., mint amilyenek a vizierek. a petróleum, a földgáz, a fa , a szén, az ámv'eyok, az arany, az ezüst, a réz, k

a vas, és az ólom. Minden munka íja tokra meghívjuk azoknak az országoknak a tekéiéit, tochinkusait, és iparosait, amelyeknek: régi ez? vezetek és kultúrájuk van. Azt i meggyőződést vallja, hegy Németország érteni fog, hozzá a versenyben az első hlyek egyikét meghódítani. Én persze Németországon való egész tevékenységem alatt azon leszek,nogy a léghasznoegrbb mólon mozdítsam "lő ezt az egytttt• üködést. - Dúca volt bslügyminister "10 év felépítés ;" cim n többek között kifejti, hogy Romániának kifelé legfőbb törekvése a béke feltartása és megszilárdítása volt, t ;részétesen fennálló szerződések alapján. A Világháborúban részt vei- illamófc közül :_ei J n I következet n ( tejtt rSc ' • 1 kézre a békemű kibéki' tő kihatásában, mint sománia. A cikkíró belpolitikai szempontból • és különösen a földreformot és az általános szavazati jogot emeli ki, de hangsúlyozza, hogy a pozitív, felépítő munka terén meg sok az elvégzendő dolog, azonban miiek laoára a .eiklssm tagadhat ja, hogy I iománia nagyjában és mindent egiüttvéve minden irányban szilárdan ás biztoáan halad elére. -"Fordulópont a román viszonyokban,"elmen ir Argetoniau volt külügyminist^r, aki abból Indul ki, hogy íake Jóhesou Romániáról azt mondotta, hogy .ey nagy kinos.ekkél birő sze-