Lapszemle, 1928. november

1928-11-19 [1344]

Fationaltt nevében Baicei'anu ia aláirta. retreacu-Comnen berlini román követ visazahiváaát i

mmár határozott fwrmában jelenti a Curentul 17-305. Helyé be állitólag Guaai profoaz 3zor tsg kerülni, Iáutiu3 bukareati német követ bukását i

a egészen biztosnak monaja a Cuvantul 18-1285 . Ugy í z ő

t mint Ontrescu-Comnen bukása tudvalevőleg a uerlini német-román egyezmény erőszakolt aláírásával van öszszefüggésuen. Lütiusta diplomáciai testület bemutatkozása során most már fogadta ugyan Maniu miiiiaztereinök, de alig rövid tiz percre. 11 a J; y a r o r s z é n * iá. magyar-román közeledésről Paál Árpád vezércikkét közli a magyar liivataioa Keleti Újság 19-264, Ismételten hirlik,- ugyiaend - hegy a Uaniu-kortuíny uj külpolitikai orientációt kezd, mely Magyarország felé is meg fogj a találni az őszinte barátság éa a lelki kibékülés lehetőségeit, .innék a barátaág-poli ikó.nak a tekintetében állitólag magának ?r:anciaországnak és lengyelországnak is vannak kívánságát. Annyi bizonyos, hegy az uj középeurepai államlielyzet szilárdságot, egyensulyózódást,békőt keres, hár pedig ezt a magyar kérdés megnyugtató megoldása nélkül nem lehet elérni., Magyaróra zúg területi fekváae ós érdemes népei olyan tényezők, melyeket számba kell venni. A romániai magyar kisebbség természetesen minél Hamarább éa minél teljesebb sikert kivan ennek a barátsug-politifcának., Iii3zen a kiaebbaógi kérdóa igazi megoldásának ia ebben lenni? meg a kulcsa. Persze még a jövendő, bár lehet^a közeli jövendő kérdése, hogy fog-e ezen a legtermészetesebb alapon a romániai magyaraág sorsa jó kifejlődósüez jutni ? * magyarországi aaj tó mór szinta a túlságba viszi, hogy a kaniu-kermány iránt rokonszenvező ós barútságoa érzelmeit kifejezze az tehát annak a jele, hogy a magyarországi közvélemény immár teljesen megérett a magyar-román oarátság-pelitika létesitéaére. Ámde a Magyar •rszugról üangzó elragadtatásoknak ^.mániában még egyáltalán uince