Lapszemle, 1928. november

1928-11-16 [1344]

iskolákon is saját nevükön tanulhassanak. Minden nemzeti kisebbségnek joga a

z is, hogy oly közigazgatási tisztviselőket kapjon, akik ismerik a kisebbségé: helyzetét és van érzékük a kisebbségek kívánságai ós panaszai iránt. Szabadkát Horvátországhoz akarják csatolni a szerbek.- a "Magyarság" belgrádi jelentést közöl, amely szerint szerb körökben egyre erősödik a vélemény, hogy ketté kell osztani a déLsdáv államot és már tárgyalások folynak az uj szerb-horvát határ megáll api tásárdl. Bajos azonban ugy kikerekiteni a határt, hogy a Szerémság Szeribánál rcaradjon, ellenben ennek feje fölött a baráti háromszögön keresztül Szabad káig jussanak a horvátok. Az iránytadó szrb kőnk Szabadkát és környéké t felte tlenül Horvátországiak aj^ják juttatni, teszik pedig ezt azórt* mert ha a horvát batár északra a Drávánál végződjék, Horvátországnak semmiféle érdeke nem lenne benne

; hogy a délszláv állam meg tat sa Dólmagyarországot. Ezért akarják éppen a legészakibb csücsköt,amely úgyis tiszta katholikus lakosságú, Horvátországhoz csatolni, hogy sz is érdekelt fél legyen a trianoni szerződés változatlan érvényben tartásánál. Szabadka átengedésével iigy akarnak örökre éket verni a szerbek amsgyarófl a horvát nép közé.Pribicsevics Szretozár nyilatkozata a szerb-horvát feszültség rGL.- A '"p esti Hirlap" Zágrábba küldött munkát áVsa Simon Vilmos figyelmet érdemiő"beszligetest folytatott Zágrábban Piribicsevics Szvetozárral, amelynek során Pribicsevics kijelentette, hogy a helyzet ma is a barc j egyében áll és mentől_ tovább_tart ez_az ál lapot, annál jíomolyibb_ lesz nap-nap után, A helyzetet megnérgez tók. Arra a ké.rdósre, hogy egy szsiü aljcotr^yváitoztatással enyhiteni lehetne a helyzetet, Pribicsevics azt mondja, hogy az a kórdós mily m$don lehetne ezt megvalósítani Azuaiapgoncblat az, hogy néhány politikai ós történelmi egységre átruháztassanak mindazok az ügyek, amelyek nem szükségesek az állam önf er» I I . Y—<