Lapszemle, 1928. november

1928-11-15 [1344]

az a kérdés, hogy ki legyen a király? Déri nem tartja kizártnak, hogy ezen a ponton olyan éles differenciák fognak kialakulni,hogy végre is a köztársasági államforma mellett fog dönteni Magyarország, mint ahogy tette 1872.-ben a monarchikus Franciaország,szintén azért, mert nem tudott megegyezni a trónkövetelő dinasztiák egyikében sem. A királykérdésnek gróf Bethlen soproni beszédének hatása alatt hirtelen történt előtérbenyomulásáról, hosszabb budapesti tudósítást közöl a Szabadság 23. is, amely szerint a királyválasztás nagy eseménye valószínűleg tavaszszal fog megtörténni és ha megtörténik, alighanem súlyos nemzetközi megmozdulásokat fog maga után vonni. Albrecht főhercegnek W, 'Villiamssal. a New-York Times tudósítójával folytatott beszélgetését közli az am.Népszava 22. és a Szabadság 24. Kiemelik,hogy a riporter nagyon kedvező benyomást nyert a főherceg egyéniségéről, csak azt kifogásolta /tréfásan/ hogy a főherceg olyan intenzív érdeklődést mutatott az amerikai ügyek iránt és annyit kérdezett, hogy ő maga alig tudott szóhoz jutni. A főherveg gondosan vigyázott arra is, hogy a beszélgetés ne csússzon át politikai térre, AZ amerikai újságíróra jellemző vonásként emeli ki az am.Népszava, hogy a királykérdés aktualitásának egyik főokát abban állapítja meg, hogy a magyarok arra számítanak, hogy királyuk révén ugyanolyan publicitáshoz fognak jutni, mint a románok. Az amerikai lapoknak egy másik magyar vonatkozású fötémája a felekezeti diákzavargások. Az angol nyelvű sajtónak erről szóló híreit főleg az am.Népszava /24. 25, 26./ Ismerteti. Ugyanekkor ismételten közli budapesti szerkesztőjének kátoel-jelentését, amely szerint a diáktüntetések végleg megszűntek és a világsajtóban, különösen a New-York i'irnes-ben megjelent hirek túlzottak és 1 or\