Lapszemle, 1928. november

1928-11-15 [1344]

azon kijelentését, hogy Amerika akkori vagyonának felét kookáztatta a világhJ borubaa és hogy hosszú partvonala védelmére erős flottára van szüksége* Az isj különös szemrehányás, hogy mig .Amerika semmit sem kapott a német gyarmatokból a szövetségesek mind kaptak gyarmatokat. HLőször is e gyarmatok nem lettek a j szövetségeseké, hanem csak mandátumterületek, másodszor maga Amerika nem akar vallani mandátumot. 3ajno3 a népszövetségről csak azt a jót tudja mondani,hog; igyekezett a leszerelés kérdését megoldani, noha ez a munkája volt talán a legsikertelenebb. De hát nincs semmi értelme dialektikai csatákat nyerni és . cáfolgatni, mert semmit sem segit előre, Az angol közvélemény Coolidge szavait érdeklődéssel, de izgalom nélkül fogja haliani. Surópa teljes reggnyugvás-j sul látja, hogy Amerika az adósságokat behajtja és nagy flottával igyekszik { magának tekintélyt szerezni. Az amerikai kézben levő kártyák közül egyet ok- • talauul játszott ki, a genfi konferencián, a másik a Kellogg-paktum volt. An lia a megegyezést kivánja .Amerikával és ennek adta tanújelét, mikor a franci egyezményről tárgyalt. Anglia fizeti adósságait, nem akar flottaprogrammban versenyezni Amerikával. Viszont Angliának nem egészen lebecsülendő és nem eg szen befolyás aélküli politikája van Surópávul szemben, melyet gyarmati poli^ tikája korlátozhat és bizonyos tekintet a barátságos együttműködésre, amely j áthidalja az Atlanti-Óceánt. A Manoh.Gu„lj szerint kérdés, hogy Amerika haj-] landő-e oly döntő szerepet játszani a békében, mint a háborúban játszott, T5 ' remények sajnos a múltban mindig meghiúsultak és most Cooolidge beszéde is , azt mutatja, hogy Amerika ma messzebbe van Uurópától, mint egy éve volt^ Katonailag szeretne egyezni, de azért növeli flottáját Amerika, gazdaságilag j fél beruházni Európában, nehogy katonai célokra fordítsák a kölcsönöket. 'Sajnos a "biztonsági" jelszó már Amerikában is tért hódit és hiába beszél orrolj hogy a flottaépités nem versengés, valójában mégis csak az. De Surópa maga o« ka ennek; Európában fegyveres béke van, a genfi konferencia sikertelen maradi és az angol-francia egyezmény még jobban rontotta a helyzetet* A felelősség, hogy Amerika mind joboan elhúzódik Európától az itteni kormányokat és nem |