Lapszemle, 1928. november

1928-11-02 [1344]

Újság /2-250/ és tillenzék /2-251/kÖzli .részletesen* A beszéd azért is figyelmet érdemelj mert hiszen a nemzeti parasztpártnak a parlamentből való távolmaradása folytán, valamint annak következtében, hogy Gyárfás az egyetlen népkisebbségi szenátor, ez a beszéd volt az egyetlen ellenzékig beszéd a bukaresti szenátusban a faurat! vita során. Mint gazdasági szakember Gyárfás természetesen a kormány gazadságpolitikáját birálta legelsűsorban, De rátért azután a trónbeszéd külpolitikai részére is s örömének a dott kifejezést, hogy Németországgal Románia barátságos megegyezed a küszöbönáll.I.mde ez néaa elég. mert ő ugyanilyen megegyezéöt tartana kívánatosnak Magyarországgal szemben ia mely elvégre szintén a latin kultúrában nevelkedett,mint Románia, 3Őt ma is szoros viszonyt tart fenn az ugyan csak latin Olaszországgal A megértés akadályát csakis abban lehet fellelni, hogy a regátbeli köztudatba, sőt még- a tankönyvekbe is bevitték azt',' hogy a magyar és a román nép egymásnak évezredes ellensége,, Végül nagy részletességgel szólt Gyárfás ia külön Anghelescu iskolapolitikájáról!,' melyről kimutatta* hogy a balkezü miniszter intézkedései az ország egész közoktatősügyét lejtőre juttatták, A magyar kisebbség legfőbb iskolasórelmeit négy főpontban foglalta össze beszédében Gyárfás; 1„/ a kormány nem ad egyetlen fillér államsegélyt sem a magyar iskolákank., 2./ Anghelescu állami iskolaépületek emelését követeli milliós költséggel színmagyar falvakban, ahol már kitűnő felekezeti iskola van, ó./ AZ iskolák nyilvánosság, jogával a kormány szinte már tragikomikus játékot folytat s közegei sorra fojtják meg a magyar iskolákat, 4,/ legfőbb sérelem ős legnagyobb erőszakosság azj amit a névelemzéssel müveinek s amivel a szülők iskolaválasztási jogát valósággal megcsúfolják'V E sérelmek felsorolása után aztán külön leltért Gyárfás végül még a szatmári magyar-sváb ellentétre i3*s kimutat ta

? hogy a magyarság és néme~,ség hivatott vezetőinek intencióival szenw