Lapszemle, 1928. október
1928-10-26 [1343]
A csehek elkobozzák a magyar klasszikus irodalmak-A "Magyar ország", a "Nemzeti Újság" ia több reggeli lap közlik a prágai jelenteát* hogy a cseh parlament költségvetési vitájában felszólalt Gregorovics keresztényszocialista kép visel ő s megáll api totta* hogy a főiskolai oktatás tételeinél egyetlen fillért sem irányoztak elő a magár ifjúság egyetemi oktatására. Hangoztatta a magyarság régi követelését, hogy Csehországban magyar egyetem létesül jón, de legalább is bölcsész étből ós jogi karból álló csonka magyar egyetemet létesítsenek. A legélesebben tiltakozott az iskolaügyi minisztériumnak juliui; 14-én kiadott rendelete ellen, amdlyel eltiltja a főiskolákat attól, hogy az 192ÖL október l-e után Magyarországon ssrzett diplomájukat nosatrifikaihassak. Bámut a tott ; hogy ezzel a rendelettel a cseh kormány arcul csapta a tanszabadságot és a népek szellemi együttműködését* S ezt csak azzal tudták indokolni, hogy Románia is hasonló rendeleteket léptetett életbe* Gregorovi cs ezután rámutatott, hogy a Felvidéken eltiltják a magyar könyvek terjesztését , pl* az összes magyar klasszikusok* kivéve az egy Madách Imre "Bnber tragSdiájaVt tiltva vannak* többek között elkobozták Balas Ja Bálint dalait, Csokonay Vitéz Mihály verses-köteteit, Gárdonyi Géza "Eferi csillagok" c. regényt* Krúdy Gyula "A jnolényi kisórtet" c. könyvét, Amig a tótok Szent Adalbert Ejgyesülete szab adón működhetik Budapesten, addig a budapesti Szent István Társulat a Felvidékről ki van tiltva sőt Prohászka Ottokár filozófiai müveit sem 3z&ai terjeszteni. A gimnáziumokban használt tankönyvekben az az állítás van s hogy a régi magyar időben a tót beszédet gúnynak tartották és mint hazaárulást büntették. Hodzsa iskolaügyi miniszternek kell legjobban tudnia, hogy ez az állit ás szemetszedett valótlanság. A régi Magyarországon senkinek sem jutott eszébe* hogy anyanyelve miatt üldözzön valakit, legjobban megvilágítja ezt az állítást Csernoch János példája, aki egyszerű
