Lapszemle, 1928. október

1928-10-22 [1343]

saját területeknek népszavazás nélkül való elcsatolását nyers önkénynek érzik, elvileg megértéssel lesznek az iránt, hogy Magyarországnak igen nehezére esik belsőleg lemondani olyan területekről, amelyek maguk nem nyilvánították akaratukat. A másik oIdalom az ember mégis meg lesz lepve, hogy a magyar ministerelnök mostan ezt az igényt olyan határozott formában éppen olyan területek tekintetében támasztotta, amelyeknek tisztán .német lakossága van. Amilyen kevéssé gondolunk mi arra, egy későbbi népszavazásnak a Burgenlanddal való msgejfcését elvileg elutasítani, épp oly kevésbbé látszik nekünk Bethlennek a Burgenland beszéde Magyarország eddigi reviziós politikájának vonalán lenni. Hiszen ugy Rothermers valamint Mussolini, a magyar reviziós politika pártfogói mindig csak néprajzi szempontok szerinti határrevlzióról beszéltek. És eddig a magyar reviziós mozgalom főleg abból a tényből merítette elejét, hogy nagy magyar lakosságrészeknek a mai határokon tul kell élriiök. Fordulat állott_itt be? Némileg mégis csalódtak Mussoliniban és Rothermere-ben és most ismét egészen a saját kezükbe veszik a revíziós problémát? Miután Bethlen gróf magát a Burgenland kérdéstnem aktuálisnak jelölte meg, ennélfogva szinte az a látszat, mintha az intregritási gondolat, azaz az a kívánság, hogy a nagy régi Magyarország számos idegen népeivel ismét izent-István koronája alatt egyesltessék, jelenleg inkább előtérbe lépne. - Magyarországon tistában kell lenni azzal, hogy magyar részről tekintettel kell lenni fontos imponderabillátra, ha nem akarják veszélyeztetni égy Németországgal való későbbi szoros együttműködés célját. Németország számára mindig lényeges különbség lesz, vájjon az erdélyi német szászok vagy a bánáti svábok sgyesitettnek-e újból Magyarországgal, vagy pedig hogy a Burgenlandról mint német határtartományról van-e szó. A németségnek Romániában