Lapszemle, 1928. október

1928-10-22 [1343]

"Magyarság, németség és a Burgenland" oimen Igen figyelemreméltó cikket irt íTilhelm Hack a nagynémet agrárius Deutsche Tageszei tungtoa. /20-496/. A cikkíró a magyarság és a németség között a nyugatmagyarországi kérdés miatt felmerült ellentétet ugy tartja kiküszöbölhetőnek, ha e területen Ismét népszavazás lesz., amelybe Magyarország ugy egyezik bele, hogy Jopronban megismétlődik a népszavazás. A cikk főbb^kltételei a következők: "Európa nem nyerheti vissza a nyugalmát. Az egyik oldalon a párisi békediktátumok politikai és gazdasági őrülete képezi állandó súrlódások okát a győzők és a legyőzöttek között, a másik oldalon a versaillesl, trianoni st.germaini és nellly-i ördögmünek még az a hatása van, hogy maguk a legyőzött országok és közöttük és olyan államok között, amelyeket egyébként nem választjálk el más ellentétek,békétlenséget hintsen el. Igy a dánokra rákényszeritették Északslézviget - Így osztották be végre a megcsonkított áusztriához a nyugatmagyarországi területeket, a Burgenlandot, A párisi diktátorok latolgatásainál a lakosságok kívánsága nem játszott szerepet, vagy csupán álarcként szolgált, AZ ÖSZszes területváltozásoknál_az_alapgondolat a nagy német és a kisebb magyar block_lenetőleg_legnagyobb megtlzedelése 4s e két vezető-hat alomnak összes szomszédaival való tartott összeveszltése volt. Magyarország és Ausztria, a két legerősebben megcsonkított ország a Burgenlandért való viszály által amely hét év előtt egyszer már fegyveres összeütközésekre vezetett, még ma is a kölcsönös bosszúság, sőt a kölcsönös bizalmatlanság állapotában vannak és messze vannak attól, ho^y sorsközösségüket érezzék. Ezen túlmenően azonban a Burgenland kérdésnek