Lapszemle, 1928. október
1928-10-22 [1343]
szén a prágai kormányhoz a bukaresti cseh követ utján, továbbá aznap iskolai ünnepélyt tartso% melyen az illető iskola egyik tanúra vagy tanítója ünnepi beszédet tartson a nap jelentőségéről, a rendelet száma 132 S 255A928 október 10-én kelt. Mellékelve van hozzá az ünnepi be*, szed ia, amelyet el kell mondandók a szónokoknak. Közép- és elemi iskolára egyformán vonatkozik a rendelet- Az ünnepi beszédben ilyen résilet is van ^Megfosztották őket a szabadságtól / a tótokat/,szegény vidékeken élve, iveit vezetők nélkül jobbágyaivá lettek a magyar grófoVnak s taint az erdélyi románok és súlyos szolgaságban éltek hosszú századokon át* Amikor a magyar állam megkezdte elmagyarositó politikáját,/ a szegény ós Írástudatlan tütok között nem talált ellenállásraiolyanra, amilyet a románok kifejtettek, A tót papok és tanitók könnyen elmagyaresodtak és elhagyták népüket, átmenvén a sovén magyar ok, sorába ? mint az minden nemzeti tintudat nélküli népnél igy szokott lenni,, A rault század közepén az eluagyarositáa veszedelme megdöbbentette a rokon csehe. kot, akik azután a maguk munkájával felébresztették a tótok népi öntudatát^ azóta a tótok is megismerték a magyar tömlöcöket- nemzeti lapjaik elkobzását m a budapesti soviniszták minden üldözését * . Krónika. a temesvári mezőgazdasági komára közgyűlésén szombaton Vidrighir< Stannelnök bejelentette,, hogy a z államtól 1,800,000 lel követelése volna a kamarán«k 3 de nem képes egyetlen fillért sem megkapni belőle, üszel szemben a földmivelésügyi minisztérium a kamara Ö3sze a jövedelmét legoglalta és Bukarestbe viteti^mert a kamara is tartozik 970,000 leiéi az államnak- Az értekezlet végül is abban állapodott meg,hogy megpró bálja, hogy a vármegye vállalja magára a karaara tartozásának legalább felét,hogy teljesen jövedelem nélkül ne maradjon>minthogy igy nem tud tovább működni.' . ORSZ\COS I.F.VF.I.TÍO
