Lapszemle, 1928. október

1928-10-19 [1343]

gyar nyilatkozatok ama kijel eatése, hogy neÉB aktuális kérdésről vai szó* AZ bizonyos, hogy a soproni beaaád revizioniat a beszéd de köztu­domású hogy az .egész magyar külpolitika arevizió gondolatán nyugszik*, Nekiirfc pedig serarai okunk, mondj a Seipel kancellár.; hogy általánosság­ban, tiltakozzunk oly politika ű len, amelynek cél j a i bók esz érződé adc revíziója^ Bizonyos azonban, hogy ha ily politika. amelyet a jelenlegi időpontban mi nem folytatunk, mondj a oeipel.: mert aktuális politikát űzünk - cólrávezetne, akkor az bajosan állhat meg a határ revíziójánál a revizionista Usg jaroe zág p;'itfogóinak meg kell vallani ok önmagok e­lőtt,, hogy akkor más reviziós kívánságok is szóhoz jutnak., ­A "Gemania" bécsi 1 ev áLszőjenek"Ausztria igaz joga" cimü dk? ke^ amely Bethl en l stv.'án gróf soproni beszédével kapcsolatban azt a hamis beállítást kockáztatta meg,, hogy a üyugatmagyarország egész te­rületére vonatkozó népszavazást nsn Ausztria utasította el, hanem Ma­gyarország volt az, amely tiltakozott ilyen feltevés ellen, élénk vissz­hangot kelt a magyar sajtóban* A "ÖOrai Újság? * a "Budapesti Hir­lap"* a "iíemz eti Újság" egyértelműen felveti a kérdést, hogy honnan veszi a bátorságot bármiféle báoi tudósitó annak sz állitásnak a koc­káztatására, hogy Ausz tria liagyarországnak 1919-bai a nyugatmagyaor­szági területire nép sz házast ajánlott fel,, amelyet Ibgyaror szí g uta­si 11 volna v issza* ^ggyaro rszágon aenki sem tud arról, hogy Ausztria bármikor is népszavazást ajánlott volna falj, ellenben mindenki tudja és a "Gemiaűa" bécsi tudósi tójának is tudnia kell eno, hogy a magyar kor­mány kezdettől fogva és változatl anul azon a z állásponton áll* hogy a trianoni bókafaltétálakkal el szakításra i tol t magyar területek hovatar­tiOzását a népek önrendelkezési joga alapján csak a 1 okosság maga dönt­heti el. Ebben az értelemben foglalt állást a magyar delegáció* a béke­konferencia elé terjesztett iratokban. A "Gemania" tudósítójának beál­lítása tehát a tényeknek olyan raegharaiaitéaa» amely ellen elaóroáhan a német igas ságszeretetnek kell tiltakoznia, A német lapokban eddig több-

Next

/
Oldalképek
Tartalom