Lapszemle, 1928. október

1928-10-19 [1343]

Seinel kancellár az osztrák nemzetgyűlés október 18-i ülésén válaszolt o'eiler szocialdemokrata képviselőnek több szociáldemokrata társával együtt előterjesztett sürgős interpellációjára* amel ybeh kérdést intézett a kancellárhoz a magyar miniszterelnöknek Burgenlandra vonatkozó kijei entései ügyéből. Az összes ma reggeli magyar lapok részletesei közlik deipel kancellárnak az interpellációra acb tt válaszát, amelyben megállapította, hogy a burgenlandi ké rdés nem Burgenland jövendőben való hovatartóz andóságának kérdése, hanem jelenti azt* hogy mily megnyugvást, vsgy nyugtalanságot kelthetnek Burgenlandban a határon ttl tett nyilatkozatok. Majd felolvasta a soproni népszavazást elrendelő velencei jegyzőkönyv bevezető szövqgét, amely azzal a céllal jött lót re, hogy egyetértően rendezzék a Nyugatmagyarország ama területeire vonatkozó kérdéseket, amilyeket a saint-^geimaini ós a tri&oni szerződés Ausztriának italt oda. Nyugatmagyarországi területekről van szó abban a kiterjedésben, anint azokat a békeszerződések Ausztriának odaitáltékí, tehát nem az akkori Wyugatmag jarország egy részéből. A magyar knrmány kötél ezt e magát oly értelmű falragaszok kifüggesztésére, amáyek ;jzer rint "igazságosrn egéhez és" jött létre. S a jegyzőkönyvben alőfordul ez a mondat iss "Általánosságban a magyar koimány kijelenti, hogy a rendi kezesre álló eszközökhöz képest hajlandó alkalmazkodni a szövetséges főhefcalmak óhaj tás aihozj hogy Nyugatwyarorsz&g Ausztriához kerüljön. ... • • • • . Ha arra gomdolnak^ mondj a oeipel kancellár, hogy a velencei szerződés bizonyos nyoroás alatt jött létre, akkor tennészetes* hogy Ausztria is ugyanazon nyomás alatt állott. Isme telt 31 hangoztatja, hogy a velencei jegyzőkönyv a nyűgatmagyarország?. kérdés rendezéséről, még pedig egye4 értő és igazságos megegyezésről beszél. Majd öeipel kancellár ránutat,