Lapszemle, 1928. október

1928-10-02 [1343]

and Hanté cloü. füzetét, melyben a szerző statisztikai adatokkal bizonyítgatja, hogy a bánsági svábok mekkorát haladtak elő kulturális őa gazdasági tóren az utóbbi tiz évben, A romániai zsidóságról a Bánater Deutsche Ztg./o"0-820/ a Hátién und Staatból lekozli a czernewitzl zsidó vezérnek, Mayer-iübnernek egy ismertetését. A cikk a romániai zsidóság lélekszámát a román antiszemiták tendenciózus beállításával szemben mindössze 900.000-ben állapítva meg, rámutat arra, hogy bár ez a zsidóság a múltból kifelyólag különböző kultúrákon, magyar,német és orosa kultúrán nevelkadett fel azserint, hogy milyen uralomhoz tartozott, a bukaresti nagyromán kormányzat most mégis rossznéven veszi a cionista mozgalmat, amely ezen idegen kultúrák helyett zsidó nemzeti kultúrát kivan juttatni a zsidóságnak, Háromazékmegve pert indit a belügvminiaztar ellen a Eeleti Ujaág /L-223/ szerinte A tiszta magyar lakosságú Háromszókmegye ugyanis a vármegye kőt magyar középiskolája számára,a sepsiszentgyörgyi református székely Uikó-Kellégiuca ós a kézdivásárhelyl rom.kath.főgimnázium szá«ára összesen 100,000 lel szubvenciót vett fel

e A belügymiaaniszter azonban az eléje terjesztett költségvetést csakis azon feltétellel volt hajlandó jóváhagyni, ha a vármegye kót román iskolát,nevezetesen egy tanitónőkópezdót ós egy polgári iskolát Í3 szubvencióban rószesit, még pedig 250,000 lei szubvencióban. Minthagy ezt a vármegye tanácsa megtagadta, a belügyminiszter önhatalmúlag beirta a román iskeláknak nyújtandó szubvenciót a vármegye költségvetésébe, fírre nemcsak hogy jega nem volt, hanem egyenest a közigazgatási törvény ellenére járt el igy

s miórtis Molnár Dénes, a vármegyei tanács tagja most azzal az indítvánnyal állt elő, hogy a megye indítson pert a belügyminisztur ellen.