Lapszemle, 1928. október

1928-10-17 [1343]

Azután Gyárfás tílntaór száraolt be a közgazdasági életről, súlyos •litélasasl illetvén a liberális párt romboló munkáját, íaaly már nemcsak a kisebbségek, hanem az erdélyi románság ütőerére is rátette a kést. Az erdélyi románság jajgatva görnyed ma az iga alatt, de ő is felelős, mert nem teljesítette az erdélyi hivatást és passzivitásával elősegítette a kormáry elnyomó politikáját,; mely miatt ma ék is üres kézzel kifosztottan állanak egy sorban a kisebbségekkel.-.- Legmegindítóbb volt Veress Dóaát felekezeti tanító szivbemarkoló felszólaiásaj hogy segítsenek a teljes nyomorba jutott magyar tanítóságon. Utána Szakács Zoltán harcias felszólalásban nagy tetszés közt követelte egy közponxi magyar kisejbségi pénzintézet megalakítását

e Több hozzászólás után áttért a kongresszus 4 választásokra, üllnökké újra Bethlen Györgyöt választotta meg, alelnök lett Inezédy-Jeksman Ödön,,Jakabffy Elemér, Sándor József ós Teleki Artúr gróf. Az elnöki Tanácsba ?erenczy Gézát, Gauányi Imrét, Gyárfás elemért, Paál Árpádot, iteth Hugót,Thury Kálmánt, Ugrón Istvánt és Tárady Aurélt választották meg Azonkívül választottak ötventagu intézőbizottságot 3 mint a nevek mutatják,a Krenner-osaport ós a többi elégedetlenek helyet kaptak. Az ismertebb politikusok közül csak Bernády György ós a liberális pártba belépett néliány képviselő ós szenátor nem szerepelt. Főtitkár lett Deák gyula A Keleti Újság szerint a Népszövetséghez való fordulás első hírére a Viitorul már azt irja, hogy a kongresszus nem tett megértő szellemről tanúságot is egyes magyar és szász vezérek között közeledés tapasztalható hasonló irányú agitációk irányában. A kongresszus vitatható vagy egyenesen lehetetlen követeléseket állított fel és egóaz határozataü awalyben a magyaroknak több jogot követel,mint a románoknak, csal: tüntetés a külföld felé A Magyar Párt vezetősége szállítsa le igényeit szigorúan a magyar kisebbség érdekeire ne rt ha túlmegy ezeken a kereteken, semmiféle eredménvt nem ér el