Lapszemle, 1928. október
1928-10-02 [1343]
Budapestről folytatja sok tekintetben feltűnően tárgyilagos cikksorozatát a Dimineata Ai9-7832 és 30-7833/. Különböző apró, de jellemző benyomást emlit fel a cikkirő V\> Munteanu, kávéházakról, árakról, az erkölcsrendeletről, hogy nőt inegszólitani tilos, stb.stb. Figyelemreméltó megállapítása a következő: "Budapest régi csendjét lázas hangulat váltotta fel. Egy olyan világot találunk itten, amelyik vér ja, hiszi ós előkészületeket tesz egy uj jövőre, egy uj hivatásra, melyet a történelem tíz évvel ezelőtt megvont tőle. És midőn szép lassan az uj történelmi alapok aláására törekszik, természetes, hogy a tiz év óta felszabadult embereket ellenségesen fogadják Budapesten. Ellenségest mondok, mert agresszív kísérletekkel nem találkoztam. Csak akkor néztek reám barátságtalanul, ha románul beszéltem. Bármilyen reflexiókkal távozik is egy román Budapestről, azt el kell ismernie, hogy Budapest vendég látó, még azon idgenekkel szemben is, akiket ellenségeinek tart, mert a nemzetközi udvariasságot tiszteletben tartja, akár csak egy tradíciót. Különösen a hivatalos körök meglepően szeretetreméltók és ismeretlen előttük a rosszindulat". A magyarországi kisebbségi politikát érinti a sváb vezér Blaskovics, valamint Anghelescu közoktatásügyi miniszter egy-egy nyilatkozata. Mindkettűt lásd a kisebbségi rovatban. Kisebbségi ügyek . A magyar-sváb ellentét kérdésébe n a Béli Hírlap /30-&í8 és l-<,29/ meginterjúvolta magukat a sváb vezéreket: Muth Gáspárt ós Blaskovics Ferencet. Muth nyilatkozata legalább még valamelyest mérsékelt, bár ő is a leghatározottaban hangsúlyozta, hogy a sváb hivatalos Banater Deutsche Zeitung magyarellenese támadó cikkei "fedik a bánsági német nép vezetőinek a nézeteit". Nyilatkozott az úgynevezett szatmári kérdésről is, amire nézve kijelentette, hogy az csak egyoldalú magyar álláspont, mintha a szatmári elmagyarosodott svábok ragaszkodnának magyar kulturá-