Lapszemle, 1928. október

1928-10-16 [1343]

92 az elvi gondolat és maga Apponyi Albert gróf is már tob

v izben elismert© egy ilyen közjogi rendezésnél a szükségességét arra az idóre, ha majd a kérdés tényleg időszerűvé válik. Arról azonban szó sincs* mintha a miniszterelnök már a közel jövőben megöl dandó, vagy megoílrdható problémák köaó sorolná a királyk érdest;, amelyet - ismételjükcenki bőszéének kijelentéseiben a legtávo] abbrol sem akar a politikai órdeklódés központjába állitani és a törvényhozás ieandőinek napirendjére tűzni. Minden kombináció és híresztelés tehát, amely a beszéddel kapcsolatban, akár a s aj tóban» akár politikai körökben felmerülj merőben alaptalan és felesi sgef-kit alálás. űrre a magyarázatra vonatkozóan a "Nemzeti üjság"-ban ma nyiltkozik_Csekonics Iván gróf és Emst Sándor a legitimisták raaéről. Csekonics iván gróf szerint a fent ismertetett hivatalos nyilatkozat alkalmasnak látszik arra

s hogy a minioztereirrjk nagycenki beszéde nyomán tánadt hangulatot levezesse ós véget vessen a messzemenő követk eztetéseknek, amelyekre szerinte a nagycenki beszád qgyes részei kétségkívül jogosan ok<t adtak

9 ozeretné hinni* hogy ennek aa illetékes mag arázatnak a szabadkirály-választóknál is meg lesz a hatása,Emst Sándor azt hangoztatj a hogy erre a nyilatkozatra szükség volt, mert a miniszterelnök nagycenki baozédát kétféleképpen léha tett magyarázni. Mostj hogy ez a nyilatkozat elhangzott, a magyarázat cs

a

k egyféle lehet. Az

v hogy a prsgnatica sanctio egyes rész#i tényleg mód ősit &>r

a szorulnak és az utódállamokkal való'viszonyunkat újra kell rendezni. Az örököflödósre vonatkozóan azonban semmi sem változott. A miniszterelnöknek az a mondata, hegy alkotmányunkat újra kell építeni, nézetei szerint csak arra vonatkozhatott, hogy a koronázás előtt valóban uj rendezésre lesz szükség a nemzet ós a törvényes király között. ÍSZ az álláspont sera raerőbaiuj, mert hiszen alkotmányunk szerint a hitlevél és az eskü mindig megbeszél© s táigya volt.-