Lapszemle, 1928. október

1928-10-15 [1343]

Minthogy ez még nem történt meg, hibának tartotta volna Görögország, hogy időközben ne kössön Olaszországgal barátsági szerző (lést. Venizelos nyitva hagyta azt a kérdést, vájjon a .Törökországgal való megegyezés után folytatni akarja-e a hármas paktum politikáját, persze azt 3e mondta, hogy ezt nem akarja.A gö^ög-^ugoszláv tárgyalásokra vonatkozó kérdésekre Venizelos kitérően nyilatkozott, azt mondván, hogy csak a szövetségi szerződéshői folyó gazdasági kérdésekről van szó. Venizelos itten Belgrádban is jelezte, hogy abban az esetben, ha alapot találtak a görög-török vitás kérdések rendezésére, Isméd pasa meghívására Angórába fog menni. Szintúgy reméli Venizelos á Bulgáriához való viszony rendezését is, amelynek megkívánja könnyíteni a szalonikl felé való kereskedelmet, azonban nem akar neki szabad zónát adni. Görög-bolgár barátsági szerződésnek előfeltétele természetesen a "békeszerződés által teremtett status-q.uó elismerése. Persze Venizelos beismeri,hogy e tekintetben még nem folytak tárgyalások Bulgáriával. A fassista_nagytanács több cikk tárgyát képezi a német sajtóban. Igya a kstholikus Germánia /11-474/ római R.v.F.-levelezője főként IwtiwJLiJcJLj^ világítja meg az uj alkctmánsc 3 intézményt és erre vonatkozóan Fillpó Crispolti-nak a Corriere d'Itáliában megjelent kommentáló cikkét ismerteti. - A nagynémet Kreuzzeltungban /13-484Ai»v.Binzer cikke Ismerteti a nagytanács hatáskörét és különösen azt az intézkedést emeli ki, hogy eddig a fassista-párt titkára, mint vendég lehetett jelen a ministertanács ülésein,, most azonban királyi dekrétum által mint rendes tag hívható meg az ülésekre. Mit jelent az egész? Mindenekelőtt az előbbi tett számára szabályozást. Lényegesebb azonban, hogy Mussolini régi