Lapszemle, 1928. október

1928-10-02 [1343]

ven vették, hogy első utja Erdélybe vitte, és hogy &ajláth püspököt kereste fel. Hogy Pilsudski mo3t Bukarestben, mint 1engyelország diktátora miiől tárgyal., azt természetesen Varsót is érdekli, de különösebb jelentőséget nem tul aj doni tanak neki, mert magának az egész lengyel-román sz érződésnek komoly voltát nem látják be, mert nagyon jól tudják, hogy a papirosszerződések a nemzetek lelki szövetsége nélkül, vagy nagyon rövid életűek, vagy a teherpróbát nem birják ki.Románia kisebbségíldöző politikájáról a "Pesti Napló" prágai tudósitása szerint a Népszövetségi ÜgÜc Főtanácsának állandó bizottsági ülésén, amely október 1-ón kezdte meg tanácskozását,Van Owerbecke belga delegátus azt javasolta, hogy szólitsák fel a Népszövetséget, dolgozzom ki általános statútumot a kisebbségek ügyéről. A bizott ság többsége ehhez hozzájárult s elhatórozta* hogy a kérdés tanulmányozására albizottságot küld ki. A bolgár delegátus indtvényára ez az albizotts££ mindenekelőtt a kisebbség fogalmának fontos petícióját fogja megáll api tani. Az állam nélküliek jogviszonyainak rendezésére kiküldött albizottság határozati j áraslatot ajánlott, amely felszólítják az érdekelt államokat, hogy uj konvenciókkal rendezzek a nagyszámú állam nélküliét elkeserítő helyzetét. Ezt az indítványt is elfogadták. Végül a balkán-népek megegyezésére kiküldött bizwttság ülésen jel en tés t t ett ek a bolgár kisebbségelcről é s a bolglr d el agUus rámutatott, hogy a Dobrudzsában több száz bolgár iskolát erőszakkal elrománosi tottak és abolgár kisebbség mindössze 10 nép ós középiskolával rendelkezik s hogy román tisztviselők, ső t magánszemélyek is, súlyos robotmunkát végeztetnek a bolgár kis^ebj^ségekkel.^Raoallóban vagy Nizzában indulnak-e meg az optáisügyjcöz- ( vétlen táigyalásai. - Köztudomású, hogy román forrásból az a hir került a világsajtóba, hogy aromán kormány az optánsügy elintézésére egybehívandó konferencia székhelyéül Nizzát kívánja javasl atba hozni, OJLSZií. EVÉJLTAt