Lapszemle, 1928. október

1928-10-11 [1343]

Jírj3emannjar.jj irodalmi külügytíil'nlát ír r;ámetor jzágnak Amerikához való viszonyáról e-iaiékozik okig abban az . lőszóbán, amelyejt a "Zehn Jahre Deutsche besohich1|e

H olmü vio szapillantö" tör-, téijelpil műhöz irt. A ;)AZ./9-i 471/ kivonatosán közli -zt a nyilatkozatot, amelyben Jtrisemann azt mondja, hogy szókban az évelcbon, amely ökre visszapillantunk, r okozott mérrtékb n tó a t kozott, hogy a békés emelkedés és a .._ ágy té sr hajlanló vgyilttmüködéoro irányuló német politika u hol sfóiü tal ól hozott őszintétb méltánylásoal, mint áz Amerikai Sgyesult íliamoilnáí. riögy milyen szerepet van hívatva Játszani Amerika a legközelebbi j-ö• .veton, ,a.rról senki sincsen kétségben^ Éppen ..zárt s náiaet kiro• dalom, eddigi külpolitikája egyik' lkgorv'süá'et 3 3 ;bb sikerének és egyben kedvazjj^e 1 ő jolnok tekinthető, hogy Ném-.tcr„zég és Amerika között aránylag ilyen rövid Idő alatt lemét a Szívélyes barát ság és a világosan fellőmórt célkózó.jég viszonya jött lát re. A DAZ. /9-471/ főszerkesztője Jr.rritz Klóin pol alkus vezércikket közöl a Báseler Nsohriehten-nek Dell! -mert cikkére megjelent kritikájáról. Mindenékalőtt azt illapitja meg a DÁZ, hegy a német közvélemény némileg zavarban van 3 looamól politika tekintetében, .alig érhető el jgy.é

0

:: felfogás arról, hogy mit kellett volna Looaraónak jelenteni, hegy mit jelenteti . esetleg még ma- mit jelont. A pártpolitika agitáció .- fogalomból féjtist csinált. Mindenki valami mást ért alatta. Sz azonban-nem jelenti azt, hogy Németország ha jlanló v i .-ozauta sitahi az angol és francia garanciát FHanoiaor szagnak: valamely Németorazág ellen irinyuló támadása ellen. De lehetetlen egy nagy aéj j'2ámára,hö^