Lapszemle, 1928. október
1928-10-11 [1343]
doskodván, nyissa mag az útját a békeszerződés szerint való birói eljárásnak, Ha mindezek alapján a szeptemberi ülóssz?fc mérlegét maij csináljuk* azt ránk nézve kedvezőtlennek nem mondhatjuk, bár mindé* ki, akinek alkalma volt a Neu-aiek Szövetségénél döntő súllyal érvényesülő hatalmi befolyásokról me^yőződnie, az óvakodni fogattól, hogy optimisztikus hangulatot akarjon teremteni.Arii a Népszövetség jövőjót ill eti Apponyi Albert gróf kijelenti, hogy erre á kérdésre csak fel tételesen lehet válaszolni. Ma a Ngazetek ozövetsé^e túlnyom 0 an hatalmi eszköz a háborúban győztes hatalmak kezében és ezrtekintve a békekötések óta elmúlt idő relativ rövidségét - t,i. na világtörténelmi mórtékkal mórunk - alig lehetne máskép, Ebből az állapotból azonban fokozatos . kibontakozásnak ós átmenetnek kell történnie, aminek némi jelei mégis csak mutatkoznak,ha másképpen nem hát. abban, hogy a szabad szó több méltánylásban részesül ma, mint hárcra-négy evvel ezelőtt. Ezenkívül mint a népszövetségi beszódében is hangsúlyozta; a Népszövetségnek legyen bátorsága arra,hogy a val°di problémákat felismerje, vallja be önmagának a létezésüket és merjen beléjük nyúlni, ahelyett, hogy tetszetős formulákat termel,mint eddig túlnyomóan tette. Ma még nem lehet állitani, hogy ez az intézmény tényleg ebben az irányban fejlédik-e majd, de az ellenkezőjót sem mondhatja, nppen ezért türelemre és kitartásra van szükség abban a munkában, amellyel mi is alómnzdithatjuk ezt az igprt fejlődóst. Ha ez bekövetkezik, a mi sorsunk jobbra fordulásának egyik lényeges talán leglényegesebb tényezője lehet a iópszövetsóg, soha&em szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a világtörténelem órájának tarapója más mint a zsebóránké. Gratz Gusztávnak a kisentente és Magyarország viszonyáról a "Mester Lloyd"-ban már ismertetett cikkét, amely az"Europaeische Geepraeéhe" cimü német folyóirat szeptemberi számában jel ent meg, a "Budapesti Hirlap^ma bő kivonatban ianérteti, kiemelve, hogy Gratz 2C--