Lapszemle, 1928. október
1928-10-10 [1343]
" Mi akarjuk Olaszország barátságát,-mondja,- s akarjuk a megegyezést v éme tor szaggal, deaddig,mig a legcsekélyebb francia aktusokat igy kiforgatják, addig ebből a barátságból illetve megegyezésből serami sem lehet, " Ami az araerikai válasznak azt a részét i.leti, ahol.az amerikai kormány a flották korlátozására nézve teáz javaslatot , őeydoux az amerikai részről javasolt megoldást kedvezőnek tartja Prabciaorszagra,mert a javaslat szerint a nagyobb hajó -egységek korlátozása, illetve redukálása ellenében kisebb egységekkel kárpótolhatná magát Franciaország, melynek pedig fon to sah bak ezek mint a drága ás nehézkes nagy csatahajók. Ismét visszatér azonban arra az ellenséges hangra,amely kranc aor.:zág szomszéda nál,Németes Olaszországnál megnyilvánult az egyezmény kapcsán.amiből azt a tanulságot kell ]e von ni, hogy aráig ilyen hangok hallatszanak,addig . Franciaországnak nem szabad a legkevésbbé aem csökkenteni szárazföldi vagy tengeri erejét a- k íemps 8'. római jelentésben beszámol a francia-angol egyezménnyel szemben vallott olasz állásponttal,amely angol-francia iixjasaa hegemonisztikus törekvósektecx szolgálatában állói eszköznek mondja az egyezményt„ Olaszország aiaeasiniai politikái ára ,amely az ottani francia erdekeknek sikeres kornkurrenciát teremt, most rertinax is rámutat az Scho 8.-ban,, s zal on iki i front át tör és ne k belgrádi megünnepléséről a Petit Párisién to, Kulon sen részletes tudositásban számol be, kiemelve többek közt,hogy Francbet d 1 üspóray marsall szerb vajdaöltözetben ünns pil te 11e jaagát« Bel politika. A radikális -szaoadkőmüves-autiklerikális are I-ou- velle 8 B felháborodva kérdezi,hogy vájjon a radikális ministerek tudtak-e a kormánynak arról a tervéről,hogy a szerzetesrendeket ismét be akarják engedni az országba s vagyonuk egy részét visszakapják, i5mlóke$tet arra a lap,hogy ez az eljárás ellenkezik a nemzeti egység megalakulásakor felállitott azon elvvel,hogy a koalícióban résztvevő pártok politikai elveik fenntártA^» 0 n
