Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

lésszak, ha okozott is csalódást sokaknak, nem mondható ered­ménytelennek, már azért sem, mert soha még olyan nyíltan nem beszéltek Genfben a kisebbségi és leszerelési kérdésről, vala­mint az Anschluss-ról és Magyarországnak a szomszédjaihoz való viszonyáról. Paul-Boncour-nak genfi toeszédét a Debats 27.vezércikke kklnduló pontul veszi szocialista-ellenes fejtegetéseknek, rá­mutatva azokra a veszélyekre, melyek abból származnak, hogy a szocialisták olyan nagy befolyásra tettek sz^rt a fr«nMa poli­tikában. Franciaország a. D.szerint csak akkor fog kiemelkedni a dekadenciából, ha a szoolalista-pártot forradalmi és az állami ér> dekekkel ellenkező pártnak fogja tekinteni. A J.de Geneve 27. párisi tudósító3a/Bernu3/ho3Szabb cikk­ben kritizálja, ioincarenak azt az eljárását, hogy már 2 év óta rendszeresen fizeti a háborús tartozásokat Amerikának és Angli­ának, dacára, hogy a parlament még nom ratifikálta sem a Béren­ger-Mellon-féle, sem a üaillaux-ühurchlll-féle adósságegyezmé­nyeket. Ily formán Franciaország B.szerint terhes kötelezettsé­geket teljesit anélkül, hogy annak erkölcsi és politikai előnye­it élvezné. "Venlzelos és a francia imperializmus balkáni politiká­ja " elmen a Humanlté 27. V. párisi látogatásával kapcsolatban kifejti, hogy Görögország, amely a balkáni sakktáblán Hóma és London figurája volt, most London beleegyezésével, ugylát szik a firancla politika érdek szférájába kerül. Miután Franciaország Genfben szorosabbra fűzte a kisentente-al és Lengyelországgal való kapcsolatalt, most Parisban Görögországot és Jugoszláviát akarja gyámsága alá terelni. A H. figyelemmel fogja kísérni a francia imperializmust legközelebbi ténykedéseit, mert a balká­ni supremáclára való aspirációit olyan kalandok előhírnökének

Next

/
Oldalképek
Tartalom