Lapszemle, 1928. október
1928-10-08 [1343]
is a iul.23.-i angol jegyzéket közli igen rövid kivonatban.j*j momentumot legfelljebb az kgyxk állítólagos francia je^'zú nek az a passusa jelentene.amely azt szuggerálja az angol kormánynak,ho^y ha az agvezményt a többi ha alom nem is fogadná el,az angol és f-"incia ko n: ny továbbra is haladjanak egy uton«- a lapok londoni értesülése szerint a z egyezmény szövegének közzététele okt # 10 el5tt nem tfárható*- 31um* a Pppulaire ü.-6 ,-ban további foglalkozik a kérdéssel,több bóbeszóaűseggei mint alapossággal. Utóbbi oik kében azt fej teheti, hogy b mennyire is állítsák egyesek, ez az egyezmény nem ielentnet szövetséget Anglia és Franoiaorsz|g közt ne t ha igy volna, ugy ez a szövetség csak ámgrika ellen irányulhtna s amellett azzal a hátránnyal is járna,hogy Németország ismét kiaaraáHS kivül maradna az angol-francia csoporton,ami nemcsa a német közeledést hiusitaná meg, de a háborúéiőtti szövetskezósi rendszert hivná életre újból, ft bécsújhelyi tüntetésekkel foglalkozva az Oeuvre 6. azt kérdezi,hogy miután Olaszország ós Franciaország egyaránt ellenzi az ansohluás-mozgalmat,amely mindjobban terjed Ausztriában nem lehetne-e a 2 ország között ezen a ponton kollabor.'oiót teremtani? *-ert ami az olasz-francia általános jjllegü tárgyalásokat illeti,azok vajmi kevéssé kecsegtetők. Olaszország abessiniai gazdaságpolitikája veszélye teti az ottani francia erda: eket,irja a heoats b. A * Zeppelin gráf * próbaútját Pertinax arra használ ja fel,hogy utaljon arra,minő hatalmas katonai érát képvisel még mindig a leszerelt "'érne tor szag. A görög-szerb tárgyalásokkal foglalkozva lauvain a Débats 6.-ben utal arra,hogy mindkét államnak az a célja,hogy a Balkán a balkániaké maradjon s hogy a balkáni bókét a szerzett jogok tiszteletben tartásának alapján biztosítsák, iíésőbb majd Bul gáriától függ,bűfcj vajjon részt akar-e venni ebben a rendszerben, vagy revans-lehetőségekre számitva valaminő nem balkáni hatalomra akar támaszkodni. Belpolitika, A francia repülé sü r ;y hallatlan fej le tlenségát, szervezetlenségét s annak okait vizsgálja az Bohó de Paris 5.-ben kezdődő cikksorozat.amely főleg Németország példásan szervezett s hatalmasan íeilőáő repülásügyát állitja szembe a francia viszonyo kai, r0O 0RS/Í K^tó6 í,TÁR AZ " rö ?Iouvelle 6 « reprodukálja a Cazette du Praap e
