Lapszemle, 1928. október

1928-10-08 [1343]

oimiael t Deutsche Landpost /7-230/ hosszasan idézi Bajza József egyetemi tanúrnak a kisebbségi kérdésről megjelent cikkét a Magyar Ságban, A lep megjegyzi, hogy Bajza kijelentései neracs&k azért érdekegek, nert 700,.000 sváb honfitárs lakik Magyarországon,hanem azért is, mert a kisebbségek szomorú hely zete mindig megértésre k«ll hogy találjon, A német kisebbségi kérdések csak olyanok mint u ruthén, lengyel, tót ós a magyar kérdés. Radics István volt az, ki a. föderációs állameszme mellett szállt sikra* A horvátok nem az uj délszláv állam ell^n küzdenek, hanem az autonómiáért és -épen ugy nem találnak megért 'sre, mint ahogy annál: előtte a nem magyar nemzetiségek -íagyarországban nem leltek megértégve.. Ha Jáugy ar ország megszabadulna liberális örökségétől és elejtené a magyarosit ás gondolatát és laegbar átkozna az autonóm rendszer gondolatával, akkor a csehek ás a szlovákok is bizonyára nem akar nák magukat megszegj enittetni így azonban joggal felhozzák a azt a lehetetlen rendszert, amely a magyar uralom alatt Szlovákiában és az erd5a Kárpátokban szokásos volt Zavarosban hal ász ás circmel a Prager Presse ,/G 278/ felháborodással irja, hogy a Pester lloyd reprodukálja egy magyar reggeli újságnak azt a*tatár"hirét, hogy a csehek katonai intervencióra készülnek az osztrák Burgenlandban. A lap megjegyzi,erre a híresztelésre csak azt lehet mondani; hogy aki a tüzet akarja éleszteni, az nem vet meg e gy kis forgácsot sem, im egyszer mégis könnyen meg lehetne égetni a kezet« i

fegysr kultunmissió , ciiamel a Prager Presse /o~278/ nagy örvendezéssel állapit ja meg,