Lapszemle, 1928. október

1928-10-31 [1343]

magánjogi követelésekről van SZJ az optánsok részéről és ezen be•látásnak megfelelően kárpótlásra ÍJ hajlana ónak. kell lenni, A rapallói zárg y a lás o k_hizen^-^ra_n-j^_le0,^.3^ kümiyüek, és a tár* gyalások hosszú tgrtaaára ke 11 elkészülve lenni. minden további nélkül világos, uo

e

y ho mánia e*s Magyarország nemcsak önmaguktól határozóik el 1.agakat közvetlen tárgyalások felvételére. emellett kívülről is hatottak valamelyes befolyások, Olaszország,Németország és némely tehintétben hnglia is becsületesen törekedtek arra hogy kcic Jünüs tárgyalások meginait ását idézzék elő. Ugy látszik azonban,hogy Lengyelország közvetítésével Franciaországnak is benn volt a ^iteze a játékban. Az,hogy 1 ilsuds_zjey_tj^ej^J^zett arra haszMlta_ fe 1_jjuka. ezti__i,art jz^dásátj_ hogy megegyezést hozzon Íétj^_BoMjU^ között nagy katenai_ tervek előfeltételeként egy európai nagyhatalom megbízásából készségtelenül áll.gpp.olysizonyos azonban az is, hogy Pilsudszky fáradozásai meghiúsultak,mert minden mértékadó embernek Bukarestben azt kellett neki mondani, hogy móg régen nem jött el az ideje egy román-ma gy a r__meg egyezés nek. Az optáns kérdés tudvalevően nem az egyedüli vitás tárgy. Előtérben Magyarország területi aspirációi és ezzel okozati összefüggésben az erdélyi magyar kisebbségek mindinkább égetővé váló kérdését állanak. Az optáns-ügy tisztázása kétségtelenül sok mindennel fog hozzájárulni a Bukarest és Budapest kőzetei viszony enyhüléséhez, azonban azt reméli, hogy ezzel már minién cl van érve,annyit jelent,hogy az ember lehetetlenhez fűzi kívánságait. Alapjában téves volna tehát a küszöbön álló rapallói közvetlen tárgyalásokra való tekintetlel már most egy dománia és Magyarország közötti kibékülés lehetőségéről beszélni.