Lapszemle, 1928. október

1928-10-29 [1343]

együttműködésének és et)"ben az értelemben élénk publicistlkai és politikai tevékenységet fejt ki. Munkatársuknak alkalma volt Hunyadi gróffal Magyarország aktuális politikai kérdéseiről be­szélgetni és a következő kérdéseket intézni hozzá: "Hogyan kép­zeli ün a burgenlandi kérdés megoldását?" "Ma még korai - ugy ­mond - erről részleteset mondani. A kérdés megérése után a megol­dás magától fogja megnyitni magának az utat. Éppen ezért elhibá­zottnak tartom annak a nyilvánosság előtt való tárgyalását. Ennek a meggyőződésemnek adtam kifejezést a Nemzeti Újságban is. Egyéb­ként Bethlen gr. beszédét azért tartotta Sopponban, mert ennek a városnak minden magyar szemében szimbolikus jelentősége van. Sop­ron ugyanis az egyedüli város, amely a békeszerződés világos ren­delkezései ellen Magyarországnak maradt meg. Tehát mint a béke ­szerződés megingathatatlanságának élő cáfolata szerepel. Mint leg­első rés a békeszerződésben, Jopron, bármiként gondolkozzanak is egyébként Németországon, mégis a morális plattformja lehet Magyar­ország és Németország közös reviziós törekvéseinek. Mert érdekeink sok tekintetben közösek. A Burgenlandra vonatkozóan is. Franciaor­szág a Burgenlanddal éket vert Németország és Magyarország közé. Megbocsájthatatlan hiba volna, ha a franciák terve, csupán azért, mert nem akarunk megegyezni a Burgenlandról, valósággá válna ." " Miben á 1 la nak_a_ közös magyar-e3 német érdekek?" - " A magyar és a német érdekközösség, amely tulajdonkénen már a háború előtt ad­va volt, a háború után sorsközösség lett. A két egyenlően kemény és igazságtalan versailesi ás trianoni békeszerződésben, valamint meg. a német és a magyar kisebbségek szorongat tatásában nyilvánul az Magyarországnak és Németországnak e két kérdésben való együtthala­dása természetes dolog, Az állampolitikai KXISHH észszerüség ennél fogva közös munkaprogrammot ir nekünk elő. Az együtthaladás azon­•A111

Next

/
Oldalképek
Tartalom