Lapszemle, 1928. október

1928-10-02 [1343]

szág és Anglia nem fognak leszerelni, hanem legjobb esetben a pillanatnyi fegyverkezési állapotot, azaz az összes szomszédod államoknak a lefegyvérkezett Németország felett való óriási túlsúlyát nemzetközileg szankcionálni akarják. Tehát a leszerelési konferenciának meg kell hiúsulnia és ebből'Németország a saját felfegyverkezésének követelését fogja következtetni, ennélfogva a leszerelési konferencia egybehívására irányuló német követelés a valóságban a felfegyverkezés követelését jelenti. Ha ezt szernmei tartjuk és hozzá még azt, hogy Genf éppen Németország számára első rendű politikai harctér és "beláthatatlan időre anna k kell lennie, akkoj?_ nehezen érthető, hogy miképen konstruálható már élesen formulázott "beszéde és válaszok tényébol a "német külpolitika kudarca". ázt állítom: Ilyen harcok és hosszú diplomáciai küzdelem nélkül egyáltalán egyetlen területen se:r fogunk • előrehaladni. A "Loearné politika'' állítólag összeomlott volna. legalább is Helyik? ^gész biztosan az, amelyet 1925 óta miní/azeur svai 2gy

; sült Államok örök békéje siófokának és egy egész biztosan automatikusan elérendő német egyenjogúság és az általános néptejtvéresülés első lépcsőfokának neveztek, oemmlképen sem az azonban,aineiy európai hatalmak nemzetközi szerződéseiben és garanoi-Uhan egész biztos célkitűzéssel egész biztos iolgokat reálpolitikailag állapított meg és rendezett. ^JJ-JiJll_2?J^íM

n

3^ Jd-Ji

3 w&lté'*, lése_ jgg^uz^sopt talál a Briarid _ált_aJL j^pVánt_ kJUön_ raj na vidéki bizottságról való előzetes tárgyalások túlbecslésében. Hogy a világpolitikai helyzet belső rétegváltozása súlyos árnyként nehéz ed:- tt a genfi tárgyalásokra, az mindennapi igazság. A német külpolitikánál vele kevés vagy semmi dolga sincs ós okos ember részéről nem tehető érte felelősség./Á szerkesztőség itt meg jegyzi: azt hisszük, hogy a tisztelt szerző :• kérdése korai. Fejtegetéseit a következőkben foglalja össze: /, genfi eredmény