Lapszemle, 1928. október
1928-10-25 [1343]
lök kapcsolatos következtetések Lerond keleti blokkját ill etőleg,l engyel orazáefcan mindenki jól tudja, hogy az l9UVl923-évekbgi a cseh kormány valóban nagyon élénk ukránofil tevék anya éget fejtett ki, amely f óképpen L engyel oszág ellen irányul,, Akkoriban abban a bal hitben ringatta magát 8 talán ma is ebben a reményben van ; hogy sikerül neki megiyérnie az ukránokat és idővel a magjaroDzági Butónián keresztül utat nyitni egészen Kiewig- természetesen JEéletgalicián keresztül,,Akkoriban ugy válta s bianyósán ma is azt hiszi., hogy Bolseviamuló alkotás és hogy a jövőben &itv ukrán fővárossá válik, Ilyen retaány diktálta a rutének iránti politikáját, amely azon alapult, hogy a rutén irredentát Lengyelország ellen éreztette. Az 1923.-ban végleg megalapították i engyel ország határait és Csehországiak ez a politikája veszi t ett len dil etébóL .lé mind mai napig nem liquidálta. Hágában a cseh kormányban illetőleg a kormány némely tagjaiban mint amilyen i>vehla s kezdett kétséget támasztani annál is inkább, mert hallatlanul drá&t volt. Igy tehát ez a politika lassan meggyorsult a nyugat ukrajnai hadaereget feloszlatták és elvonták a prágai és apodjebrádí rutén diákok Ösztöndíjait ia. Hogy ezeket az isnert részleteket egy berlini Izmost tartja alkalmasnak közölni, amak az az oka. hogy Prá^ az ukrán nacionalista mozgalom külföldi központ ja> A csehországi rutén iskolák fal án Petijura képei függenek. r'etl jurát az unóo /ukrán nemzeti dánokrata-$árt/ tartotta vezéréül, amely párt a rutén földek állami önállóságira törekszik és Ukrania alatt egyúttal Kd etgaliciát is érti* A kommunista vagy a kommunistákkal rokonszenvező pártok székhelye Berlin, A német kormány ezeket támogatja a r&paLloi szerződés ota. üppen ezen szerződés következtében játszanak ki más ütőkártyát mint amilyent Pr%a t a rt a kezében A nyáron Berlinben az ukrán delegátusok gyűlést tartottak* amelyen a lengyel kormány és a lengyel társadalom elleni küzdelem módjait beszélték meg Keletgaiiciában, A gyűlés
