Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-25 [1342]

Külpolitika. 04ajnj3(^rlein-ről J£e^kejzó^ _DAZ. /21-441/ számiban /'Katasztrófa-politika" elmen folytatja a lap-londoni levelezője, aki most azt a kérdést vizsgálja, hogy mi volt a rugója az angol-francia haditengerészeti tárgyalásoknak és arra a következtetésre jut, hogy IU^liának_j^ a poziöióját

a

_hogv_az_1930-i washingtoni tengerészeti revíziós konferencián megállja a helyét, minthogy Anglia tisztába van azzal, hogy a fegyverkezési Versenyt Amerikával szemben pénzügyi téren a nem birja ki. Indokolt annak feltételezése, hogy Anglia nem akar tovább menni egy diplomáciai sakkhuzásnál, és hogy Chamberlain diplomáciai elővigyázatlansága következtében a dolgokat messzebbre vitték, mintsem maga az admiralitás szándékolta. Mint minden vezérkarnak, ugy az admiralitásnak is az a hivatásos feladata, hogy az összes lehetséges háborús eseteket kidolgozza és előkészítse. Még egy olyan békés szerződésnek, min^t a milyen a louarnói szerződés ls, hivatásszerűen egészen'blzonyos katonai megbeszélésekkel kell járni. /Igen tanulságos volna, annak a kérdésnek'a felvetése, vájjon a kölcsönös locarnói garancia gyakorlati keresztülviteléről német katonai intézményekkel is felvétetett-e az ilyen érintkezés./ E politika veszélye kézenfekvő, és Amerikavalszemben egy ilyen politikának, ha következetesen hajtják végre, * 1szta katasztrófa politikává kell válnia. Minién attól függ, hogy meddig tart az amerikai tütelem. AZ ember azt kéráeti magától, hogy tulajdonképen mit céloz a Foreign-Office. Az Amerikával valóháborut Chamberlain elképzelhetotlennek mondotta., hiszen jelenti a véget, Kanada elsza-