Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-03 [1342]

hogy az amerikai öntudatos munkásság, mint ellensége a beutazási ti~ lalaaknak, készséggel fög harcolni Károlyi partraszállása mellett Is. Ugyanekkor azonban szemiaeltart ja károlyi minden lépését és csak a munkásság érdekének megfelelő akcióját hajlandó támogatni/ Hagy megkönnyebbüléssel veszi tudomásul az U

,

„

Ti

!, /12/ hogy kun Béla szerencsésen visszaérkezett biztos moszkvai L'észkéfce. Levonva a végső tanulságát annak a harcnak, amelyet a nemzetközi taunk áss ág fejtett ki Kun Lola megmentedé érdekében, a lap arra mutat rá, hogy az egyik legnagyszerűbb példája a munkás szolidaritásnak. Büszke lehet az am.öntudatos magyarság is, hogy eoből az akcióból mint sok más hasonló akcióból, nagyszerűen kivette a maga részét* Hiszen kun Béla ügye elsősorban aa ő ügye és a magyar munkásosztály ügy e volt, "zt a szolidaritást istápolni kell, mert hamarább, mint gondolhatnánk lehet szükség arra, hogy a nemzetközi forradalmi munkásságnak ugyanazokért a célokért, amelyek vezették Kun.B. aegaentőpővel kapcsolatban, újból m^g kell mozdulnia, llea is puszta tiltakozó akcióval, hanem tón; leges cselekvéssel, T>ró sdy /Írás b./ habár nen vall OöndÖr -''erenoczel azonos politikai felfogást, védelmébe veszi OÍ a budapesti Újságnak azon vádja telién, mintha Göndör a prolet -írd iktat ura idején a kommunistáknak ieganygobb erőssége lett volna és őket kiszolgálta volna.- Drózdy , aki a komáun idejét végigélte, spontun tanúsítja, hogy az nem igy volt. ellenkezőleg: u^iitan ós rettenhetétlen bátorsággal szállt szembe rum xiéláékkal szóval ós Írásban ^ ezzel hálára kötelezvén a tisztességes polgárságot, és munkásságot „ ügyan«e lap az araerikai altruista egyesuletékre vonatkozó törvény életbeléptének küszöbén kifejti, hogy az a törvény a magyar egyesületeknek exisztenoiális veszedelmet jelent, tekintve, hogy minimumhoz köti az önállóan működő egyesületek taglótszámát ős ezt