Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-22 [1342]
állna. Be a tény mindenesetre nagy fontossággal tar, mivel a londoni és liverpooli dokkokban a munkások legnagyobb résae ír. Cohen/Anglia/ sürgette, hogy a kommunlsták ne csak a hadseregben, a tengerészet nél ps a repülőhaderónéi, hanem a territoriálisok között is int-suzlT politikát fejt senekü. A vörös Internacionálé munkás egyesületéből ü • towski kijelentette, hogy a háborúnak feltótlenül polgárháborúvá ksll átváltoznia, A napi szüks-í&etétiért naponta sztrájkokat kell felidézni, ugy hogy azokból könnyen lehessen átmenni az alkalmas pillanatban az általános sztrájkba, amely jeladás lenne a fegyveres felkelésre,, Az Ausztráliai dokkmunkások ismét sztrájkba álltak - irja a Daily lelegraph. A kiköt óVben az idegen hajók vesztegeinek; az áruk kivitele tel* jesen szünetel és a hajétulajdonosok, kik látják, hogy a sztrájk nem fog egyhamar megszűnni , önkéntes munkásokat toborzanak, azért, hogy legalább a kikötőim levő idegen hajók útnak indulhassanak. A drágább tej.A Daily Herald rámutat, hogy Angliában 600 millió gallon tej lesz elfogyasztva évenkint., ami azt jelenti, hogy a két hónapi dr#bb tejárak következtében 1,600,000 fonttal fogja drágábban megfizetni a fogyasztóközönség az évi teJszukségletet. Az angol kivándorlási probléma.Hamsay Macdonald hét heti körútja után visszatért Canadábél és kijelentette a Daily News tudósítója nak, kétséget sem szenved, hogy Oanada legjobban szeretne angol kolo • nlstákat, azonban Canadának mégis ki kell válogatnia munkásait a ki* vándorlók közül,xxxx hintán, még leginkább parasztságra v&n szüksége, amelj alkalma* a földmtvelésre, mert hiszen éppen arról van sző, hogy a parlagon levő földeket kell megnyerni a földmLvelá számára. Macdo nald különösen hangsúlyozta, hogy éppen ennek következtében nem lehet arra gondolni , hogy a kivándorlás Canadába teljesen saanál ja az angol munkanélküliség problémáját. Külpolitika. Olaszország és Franciaország. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója irja, hogy Olszország bizonyos gyanakvással vette azt a