Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-22 [1342]

kérdés, de Cushendon diplomáciai teneidegének felfedezése is emlékezetessé fogja tenni. Annyi óvatosságot, határozottságot és clyan nagy tehetséget árult el az angol érdekek tolmácsolásában, ezek és védelmében, hogy szinte magától értetődően fogják őt a Foreign Office élére állítani na Chamberlain tényleg nem térne oda vissza. Loo Blum /Pop 19./ sajnálattal konstatálja, hogy Genfben a kiürítés és jóvátételi kérdések egyesitésének álláspont ja győzött. Ezt nemcsak azért sajnálja, mert ez az álláspont szöges ellentétben áll a francia valamint nemzetközi szocializmus álláspontjával, hanem azért is, mert ellenkezik Franciaország érdekével és igazi jellemével. Franciaországnak egy nagyszerű alkalma lett volna arra, hogy egy méltányos, nagylelkű gesztussal erkölc3i és eolitika: most fölényét dokumentálja a világ előtt. Amit csinál, az csak egy halogatásokkal és óvatossággal körülbástyázott félgesztus. Végéredlecsökménybe^ a megegyezés létre fog jönni, de az adakozás módja SSséltértékét. kent adomány xsaig*Franciaország, Írja Blum, semtoitsem kockáztatott volna a nagylelkűséggel. Sőt - a spontán kiürítés olyan rokonszenvet tömöritett volna köréje, hogy azzal Németország nem szállhatott volna szembe halálos veszédeiéiri nélkül. Fémet országban viszont véglegesen megerojitetté' volna a demokrácia és béke- * pártját. Eltörült volna minden restaurációs és revansista velleltást. Dz esetben tehát a szocialisták - akiket mindig azzal vádolnak, hogy elárulják a nemzeti eszmét, - lnkarnálták a haza igazi tiszta tradícióit. Ok képviselték a francia gavallériát, eleganciát és"chic^et. a szocialisták nacionalizmusa és büszkék lehetnek rá. A fait-accom pli-val szemben természetesen nem tehetnek mást, minthogy minién igyekezetükkel előmozdítsák a rajnai kérdés sikeres megoldását, abban a reményben, hogy a kormány utólag be fogja látni tévedését. Ugyané lapban Feure fakad ki a rajnai megszállás körül gyártott hazugságok ellen. A kormány-férfiak és sajtójuk jól tud-