Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-22 [1342]

ébreszt a békés megegyezés lehetőségire nézve az a körűimény„hogy a felek vita nélkül fogadták el a döntést. Most már nem a magyarokon, hanem tisztán a románokon raulik a megyezés. Nekik kell bsbizonyitaniok megvan-e bennük a készség a méltányos alapon való megegyezésre. Az, eddigi huzavonát, rosszakaratú taktika síst és merev álláspontjukat fel kell adniok, Msigjarország kivánsága,, ha nem is teljesült az optánsügyben, de vereséget sem szenvedett. Nyugodtan nézhetünk a további f ej lené nyak elé és ranóljük

v hogy az igazságtalanul megkárosított magyar birtokosok illő kárpótláshoz jútnak.A "Magyarság még nem tudja milyen gyakorlati me^bntolások és mérleglések birták rá araagyar delegátusokat arra* hogy ezt a kompromisszumot és az optánsügy ujabb elahalasztását elfogadják. Romániát ól 8 eddigi magatartása után* valóban nem lehet azt várni, hogy valami különös méltányosságot mutasson a magyar optánsiig^yel szemben.) hiszen eddig is mindent elkövetett a román ko imány, hogy araagyar birtokosokat a nemzetközi szerelésekben biztosi tott jogaitól elüsse és vagyonukból minden kártéri tó a nélkül kiforgassa* A magyar közvélemény nem tud szabadulni attól a gyanútól, hogy az ujabb közvetlen tárgyalások gondolatát toánia csak azért vetette felszinre* hogy most, amikor züllött belpolitikai éa gazdasági viszonyai mellett kedvezőtlen külpoli tikai atmoszférában vereségtől kellett tartania a Népszövetség előtt, ujabb nagyedévi haladékot nyerjen ós decemberben kedvezőbb kilátások mellett szegülhessen ellen az optánsok követeléseinek. A magyar kormánynak valóban nem kell bizonyítékát adni annak, hogy kész a békés és móltányos megegyezésre éa a v

ilág közvéleményének most, a megújulandó tárgyalások so rán ismét módjában lesz meggyőződni arról, melyik állam felelői a Kel eteurópában folyton fokozódó feszültségért. Mindenesetre sajnálatos, hogy a Népszövetség