Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-21 [1342]
helyet foglalnak, nem árinak helyet az egyik legnagyobb nemzetközi női szervezet delegáltjának azért, mert ez a szervezet katholikus. Az Ansohluss-kérdésről tovább elmélkedik a Iribuna /lö/ vezetőh«lyen a lap wieni levelezője e A cikkiró ezúttal azt akarje kimutatni, hogy gazdaságilag semmiképpen sem indokolható Ausztriának Németországhoz való csatlakozása. Utal arra, hogy maga Seipel kancellár is többször hangoztatta, hogy Ausztria holmi materiális előnyökárt nem mondana le függetlenségéről és önállóságáról. Szerinte nem állja mag tehát helyét az az érvelás, mintha Ausztria komplikált és lerombolt gazdasági helyzete végzetszerűen kényszerítené Ausztriát a Németországhoz való csatlakozásra. Szerinte erre szükség sinos, mert ha néhány gazdasági természetű probléma még megoldásra is vár, annak megoldását az érdekelt nagyhatalmak igyekezni fognak előmozdítani azzal a kikötéssel azonban, hogy hagyjon fel az Anschluss propagandával. A hatalmak részéről kapott támogatás ée az újjáépítést biztosító belső képesség tehát minimumra redukálják az Anschluss gazdasági in- • dokait. A cikkiró igyekszik kimutatni, hogy eddigi állitásal megfelelnek a valóságnak, hogy Ausztria ugy mezőgazdaságilag, mint iparilag elég jó helyzetben van ás a gazdasági krízis egyes jelenségei, amelyekre osztrák részről hivatkozni szeretnelf, olyan jelenség, amely nemcsak a legyőzött Ausztriában, hanem a győztes államok életében „Is feltalálható. A gazdasági érdeket kikapcsolva kiderül, hogy az An« schluss mozgató okai olyanok, amelyeket Wienben pszichológiainak, érzelminek, vagy erkölcsinek neveznek, -Berlinben pedig német fajvádelminek, pángermanistdnak, tehát kifejezetten politikainal:. Ilyenformán a cikkiró szerint Seipelnek is el kell ismernie, hogy a hatalmaktól nem lehet kívánni a hamis és helytelen humanitás olyan gesztusát, amely az i\nschlusst lehetővé és megengedhetővá tenné, hanem inkább be kell látnia, hogy a hatalmuknak szinte kötelességük megakadályozni